Az egykori tárcavezető az izraeli kettes tévécsatornának nyilatkozott erről. A védelmi tárcát 2009 és 2013 között vezető miniszter az interjúban elmondta: ő és Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben is katonai műveletet akart indítani iráni nukleáris létesítmények ellen.
Az Irán elleni támadás tervét a miniszterelnök és a védelmi miniszter is elfogadta 2010-ben, Gabi Askenázi akkori vezérkari főnök azonban nem hagyta jóvá az akció megindítását, mondván, hogy nem állnak rendelkezésre az ahhoz szükséges műveleti képességek.
A következő évben Gabi Askenázi utódja Benny Ganz arról számolt be, hogy a támadás feltételei adottak, az akciónak azonban komoly kockázatai vannak. Az új vezérkari főnök fenntartásai végül meggyőzték Móse Jaalont, a stratégiai ügyek akkori miniszterét és Juvál Steinic korábbi pénzügyminisztert, akik a biztonsági kabinetben megakadályozták, hogy megindítsák a műveletet. 2012-ben újabb alkalom kínálkozott az iszlám köztársaság nukleáris létesítményeinek lerombolására, de rossz volt az időzítés, ugyanis Izrael éppen nagyszabású közös hadgyakorlatot tartott az Egyesült Államokkal. A katonai művelet kellemetlen helyzetbe hozta volna Washingtont, azt a benyomást keltette volna, hogy az amerikaiak közvetlenül érintettek a támadásban - mondta Ehud Barak.
Benjámin Netanjahu egyelőre nem reagált az egykori védelmi miniszter kijelentéseire. Ehud Olmert volt izraeli miniszterelnök 2013-ban azzal vádolta meg Netanjahut, hogy közel 3 milliárd dollárt költött hiábavalóan az Irán elleni támadás előkészületeire. Izraeli vezető politikusok rendszeresen hangoztatják, hogy az ország katonai akciót indíthat annak érdekében, hogy meggátolja Teheránt abban, hogy atomfegyverhez jusson. Az iráni kormány tagadja, hogy nukleáris programjának katonai céljai lennének.
Az izraeli vezetők szerint az iráni atomprogramról Teherán és a nagyhatalmak között júliusban létrejött megállapodás egyáltalán nem állja útját annak, hogy Irán atombombát fejlesszen ki, sőt éppen egyengeti előtte az utat, és ez létében fenyegeti Izraelt. A zsidó állam a tárgyalások elejétől fogva élesen bírálta az iráni atomprogram körüli vita diplomáciai úton való rendezését.