Megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság döntését és hitelesítette Nyakó István MSZP-s politikus vasárnapi boltzárral kapcsolatban benyújtott népszavazási kérdésének aláírásgyűjtő ívét szerdai ülésén a Kúria.
A kérdés úgy hangzik:
A kérdés úgy hangzik:
"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?"
Az ügy előzménye, hogy február 23-án délelőtt mintegy tucatnyi kigyúrt kopasz férfi megakadályozta.Nyakó István MSZP-s politikust, hogy elsőként adja le kérdését. A társaság a később érkezett Erdősi Lászlónét segítette hozzá az elsőséghez – pontosabban azt a férfit, aki helyette odament az időbélyegző készülékhez. Erdősiné kérdése szintén a vasárnapi boltbezárásól szólt, csak ellenkező előjellel (tehát az lett volna a kérdés, hogy akarjuk-e, hogy a jogszabály maradjon), így kiütötte a szocialisták kezdeményezését.
A kopaszok közül többen a Kubatov Gábor fideszes alelnök vezette Ferencváros biztonsági cégénél, a Frady Securitynél dolgozott, így nagyjából biztosra vehető, hogy a népszavazás meghekkelése mögött kormánypárti körök álltak. Ezt a gyanút erősíti az is, hogy Erdősi Lászlóné férje korábban a Fidesz támogatásával lett Herceghalom polgármestere, igaz, azóta már összekülönbözött a párt helyi szervezetével.
Az NVB ezek után Erdősi Lászlóné kérdését hitelesítette, és - a párhuzamossági moratóriumra hivatkozva - Nyakó István kérdését elutasította. Az NVB határozatában megállapította, hogy a székházban tartózkodó ismeretlen személyek - akik nyilatkozatuk ellenére nem országos népszavazási kezdeményezés benyújtása céljából érkeztek - a magatartásukkal megsértették a választás tisztaságának megóvása, az esélyegyenlőség, és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét. Azt ugyanakkor eléggé abszurd módon „nem látták” bizonyítottnak, hogy Erdősi Lászlóné vagy kísérője kihasználta volna ezt a helyzetet.
A kopaszok közül többen a Kubatov Gábor fideszes alelnök vezette Ferencváros biztonsági cégénél, a Frady Securitynél dolgozott, így nagyjából biztosra vehető, hogy a népszavazás meghekkelése mögött kormánypárti körök álltak. Ezt a gyanút erősíti az is, hogy Erdősi Lászlóné férje korábban a Fidesz támogatásával lett Herceghalom polgármestere, igaz, azóta már összekülönbözött a párt helyi szervezetével.
Az NVB ezek után Erdősi Lászlóné kérdését hitelesítette, és - a párhuzamossági moratóriumra hivatkozva - Nyakó István kérdését elutasította. Az NVB határozatában megállapította, hogy a székházban tartózkodó ismeretlen személyek - akik nyilatkozatuk ellenére nem országos népszavazási kezdeményezés benyújtása céljából érkeztek - a magatartásukkal megsértették a választás tisztaságának megóvása, az esélyegyenlőség, és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét. Azt ugyanakkor eléggé abszurd módon „nem látták” bizonyítottnak, hogy Erdősi Lászlóné vagy kísérője kihasználta volna ezt a helyzetet.
Nem személyesen, jogellenesen, másodikként
A Kúria egy korábbi végzésében már megállapította, hogy akadályozták Nyakó Istvánt népszavazási kérdése benyújtásában. Az NVB határozataival szemben Nyakó István jogorvoslatot nyújtott be, amelyeket szerdán bírált el a Kúria. A végzés szerint a testület azért döntött a szocialista kérdés érvényessége mellett, mert
- Erdősi Lászlóné nem személyesen blokkolt az időbélyegzőnél.
- Az időbélyegző szerinti elsőbbségét az NVI előterében tartózkodó csoport jogellenes magatartása biztosította.
- Ez a csoport valós beadványozói szándék nélkül tartózkodott az NVI székházában, így csökkentették Nyakó esélyét, hogy elsőként adja le kérdését.
- Hivatalosan, aláírással ellátva már csak Nyakó mögött másodikként adta le kérdését.
A Kúria szerint tehát a „rendeltetésszerű joggyakorlás és az esélyegyenlőség elveinek a sérelme miatt” Nyakó István kérdését kell elsőként benyújtottnak tekintetni, vagyis Nyakó István elsőbbsége "ezen az ágon is megállapítható". Megvizsgálták Nyakó István - immáron elsőként benyújtottnak tekintett - kérdését, és megállapította, hogy az a jogszabályi előírásoknak megfelel, így a kérdést hitelesítette.
A Kúria végzését meg kell jelentetni a Magyar Közlönyben, majd a megjelenéstől számított öt napon belül a Nemzeti Választási Iroda elnöke átadja a szervezőknek a hitelesítő záradékkal ellátott aláírásgyűjtőív-mintapéldányt. Innentől indulhat az aláírásgyűjtés, népszavazási kezdeményezést ugyanis csak erről az ívről készített másolaton lehet támogatni. A szervezőknek
120 napjuk van összegyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást.
Ha az érvényes aláírások száma eléri a 200 ezret, az Országgyűlésnek 30 napon belül el kell elrendelnie a népszavazást. Ez akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott és akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
Ha a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia, ennek a kötelezettségének hat hónapon belül eleget kell tennie, és a népszavazással hozott döntés 3 évig köti az Országgyűlést.
Ha a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia, ennek a kötelezettségének hat hónapon belül eleget kell tennie, és a népszavazással hozott döntés 3 évig köti az Országgyűlést.
A Jobbik üdvözli a Kúria döntését
A Jobbik üdvözli a Kúria határozatát a vasárnapi boltzár népszavazási kezdeményezéséről. Úgy vélik, a népszavazás intézményét vissza kell adni az embereknek. A kezdeményezést ők is aláírásunkkal támogatták, és bátorítják az embereket, hogy ők is írják alá az ívet. A Jobbik XXI. századi pártként nem azt nézi, hogy ki nyújtotta be a kezdeményezést. A kérdést összenemzeti ügynek tekintik, és indítványozzák, hogy a takarékosság jegyében a kötelező betelepítési kvótával egy időben legyen a referendum - áll a Jobbik szerdai sajtóközleményében.