Az új fizetési határidő 2019. január 31-e – szúrta ki a balatontipp.hu a kormány március 26-án elfogadott határozatát. Néhány hónapja írtuk meg (akkor léptették életbe a most lejáró, 2018. március 31-i fizetési határidőt): az állam a forráshiánnyal küzdő önkormányzatokkal előbb feltőkésítteti a céget, azután ráteszi a kezét a társaság többségi tulajdonrészére – ez lehet a Balatoni Hajózási Zrt. jövője.
A kikötővel rendelkező 22 balatoni önkormányzat két részletben, az első Orbán-kormány, majd a Gyurcsány-kormány idején kapta meg ingyenesen a cég részvényeit, azzal a feltétellel: tulajdoni hányaduk arányában fel kell tőkésíteniük a társaságot közel 1,5 milliárd forinttal. Ennek kifizetésére először 2012-ben kértek és kaptak haladékot az államtól. Világossá vált ugyanis, hogy a még a „jobb időkben”, 2008-ban bevállalt feltőkésítési kötelezettség teljesítése súlyos pénzügyi problémákat okozna a tulajdonos önkormányzatoknak (a legnagyobb tulajdonosra, Siófokra 700 millió forint esik, emiatt fejlesztéseket, beruházásokat halasztottak későbbre, de Balatonboglár és Balatonföldvár is ingatlaneladásból, illetve hitelfelvételből tervezte előteremteni a rá eső 100 millió körüli összeget), hiszen mozgásterük az évek előrehaladtával folyamatosan szűkült, szűkül.
Jólértesültek egyébként azt mondják, az állam azért sem sürgeti az önkormányzatokat, mert más tervei vannak a balatoni hajózási céggel. Ugyancsak megírtuk korábban, hogy az elképzelések szerint „megmentőként” jön az állam és cserébe tulajdonrészt kér a társaságban. Ennek végrehajtási folyamatát azonban a választások közeledte miatt nem sürgette a kormány. Bóka István, Balatonfüred fideszes polgármestere, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke még tavaly jelentette be: arról folynak a tárgyalások a háttérben, hogy a 365 milliárd forintos, zömmel uniós forrású Balaton-fejlesztési csomagban a Bahartnak új hajók beszerzésére és a második komp létesítésére hazai forrásból szánt 12,6 milliárdot, vagy annak egy részét az állam tőkejuttatás formájába adja a cégnek, s cserébe meghatározó tulajdonrészt szerez a társaságban, melynek a jegyzett tőkéje ma négymilliárd forint.
Ha az állam bevásárolja magát a Bahartba, akkor is igényt tart az önkormányzatok befizetésére? – teszik fel a kérdést joggal a balatoni polgármesterek. Hiszen nem volna logikus: a legnagyobb tulajdonos Siófok befizeti a rá eső 700 milliót, majd jön az állam és a milliárdjaival ráteszi a kezét a cégre, Siófok részesedése meg azonnal a töredékére zuhan, nem beszélve a többi, ma is csak néhány százaléknyi részvénycsomagot birtokló önkormányzatról.
A Balatoni Hajózási Zrt.-nek 11 vitorláskikötője van és 22 kikötőből indulnak menetrend szerinti hajók, s ott a siófoki hajózási sziget, vagyis a zrt. székhelye és
műszaki bázisa, melynek értékét ma is másfél milliárd forintra taksálják, de ha megvalósul a telep évek óta tervezett elköltöztetése, akkor a felszabaduló sziget a Balatonban sok milliárdot érhet. Kepli Lajos országgyűlési képviselő (Jobbik) fel is tette a kérdést tavaly ősszel a Baharttal kapcsolatban: „A kormány privatizálja-e majd a későbbiekben a céget valamelyik Fidesz-közeli oligarchának, hiszen értékes társaságról és ingatlanokról van szó?”
Fónagy János államtitkár mindössze ennyit mondott: „A működőképesség, az egyre javuló szolgáltatás-minőség nagyon fontos, a kormánynak ezt kutya kötelessége vizsgálni”.
Mivel pedig 2019 is választási év lesz, sokaknak az a tippje: január 31-e után nem lesz már újabb fizetési haladék – akkor várhatóan az állam eltekint az addigra talán már államosított Bahart önkormányzati feltőkésítésétől. De előbb persze még április 8-a jön.