"Jelenleg vizsgálat tárgyát képezi az esetleges állami szerepvállalás, amelynek célja a társaság XXI. századi igényeknek megfelelő színvonalú közlekedési vállalattá való fejlesztése lenne"
- tudatta a Magyar Nemzettel a Bahart.
Az ügy hátterében a tulajdonos balatoni önkormányzatok (21 település) tőkeemelési kötelezettsége áll.
A települések 2002-ben szereztek térítésmentesen 51 százalékos részesedést a cégben, az állam pedig 2008-ban mondott le ingyen a 49 százalékos tulajdonrészéről, cserébe 1,4 milliárd forintos tőkeemelést írt elő.
Ezt az összeget 2012-ig kellett volna előteremteniük az önkormányzatoknak, de halasztást kaptak 2017. október 27-ig. A napokban jelent meg egy új kormányhatározat, amely alapján a kormány március 31-ig elhalasztotta a másfél milliárd forintos feltőkésítésre vonatkozó döntést.
A legnagyobb tulajdonrésze - 44 százalék - Siófoknak van, a város 2009 óta több ezer részvényt vett meg a többi (például Tihany, Balatonvilágos, Balatonszemes, Fonyód) önkormányzattól.
"Siófok egyébként - a többi önkormányzattal ellentétben - már az idén felkészült arra, hogy befizesse a ráeső részt, amely több mint 700 millió forint"
- közölte lappal a Siófoki Önkormányzati Hivatal.
A tőkeemelés Balatonföldvárt is 78,2 millió forint kifizetéssel terhelné. Ezt a költséget fejlesztési hitelből fedeznék.
Siófok mellett még Keszthelynek, Balatonfürednek és Balatonboglárnak van hét százalék feletti részesedése.
Október 26-án már tudni lehetett, hogy a kormány a négymilliárd forint tőkéjű cégnek a következő években 12,6 milliárd forint forrást ad fejlesztésekre. A fejlesztési forrásokért cserébe pedig valamit előbb-utóbb kérni fog a kormány.
"A siófoki városvezetés és a többi tulajdonos is aggódik amiatt, hogy mi lesz akkor, ha ők befizetik ezt a tőkejuttatási kötelezettséget, de a 12 milliárd forintos állami tőkejuttatással az önkormányzatok tulajdonrésze 50 százalék alá csökken, és nem lesz érdemi beleszólásuk a cég ügyeibe a továbbiakban"
- fogalmazott a napokban Kepli Lajos, jobbikos honatya a parlamentben.
Az ellenzéki képviselő hozzátette:
az állam így privatizálhatná majd a céget valamelyik Fidesz-közeli oligarchának.
Fónagy János nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár szerint az önkormányzatoknak az új határidő szerint márciusig van idejük megoldani az 1,4 milliárd forintos tőkeemelés problémáját.
Jól tejelne a magyar tengeri tehén
A Bahart egyébként úgy hirdeti magát, hogy övék a legnagyobb vitorláskikötő-lánc a Balatonnál:
11 kikötőben lehet náluk helyet bérelni a vitorlásoknak, melyek éves díjai hatvanezertől 1,1 millió forintig terjednek.
A beígért 12,6 milliárd forint fejlesztési pénzből idén ugyanakkor még egyetlen fillér sem fog beérkezni.
- Pedig ebből 5,6 milliárd forint szolgálná a második balatoni kompjárat kiépítését, azonban a projekt megvalósíthatósági tanulmánya ötéves, elavult, ezért első lépésként újat kellene készíteni.
- További 2,1 milliárd forintot szánnak a kikötők és 4,9 milliárdot a hajóflotta fel/megújítására.
Kollár József Bahart-vezérigazgató szerint a jelenlegi balatoni közlekedés nem kielégítő színvonalú, elengedhetetlen a különböző közlekedési ágak régiós szintű összehangolása és a tömegközlekedés fejlesztése, szárazföldön és a vízen egyaránt.
A Bahart két kempingje sem lehet érdektelen a kormány számára:
a balatonszemesit a cég 2017-ben adta bérbe, a balatonboglárit viszont maga üzemelteti, és a bevételük 23 százalékkal növekedett.
Kiveszi az állam a kormánykereket az önkormányzatok kezéből
Az állam a forráshiánnyal küzdő önkormányzatokkal előbb feltőkésítteti a céget, azután ráteszi a kezét a társaság többségi tulajdonrészére - ez lehet a Balatoni Hajózási Zrt. jövője, legalábbis erre lehet következtetni abból a válaszból, amit Fónagy János államtitkár Kepli Lajos (Jobbik) kérdésére adott hétfőn a parlamentben.