A radikális ellenzéki párt a szubszidiaritás elvét vallja, azaz, hogy a helyben keletkezett problémákat a legjobban, helyben lehet kezelni, ill. azokra megoldást találni. A politikus nem hiszi, hogy a helyi szociális szakembereknél és pedagógusoknál bárki jobban tudná - pláne nem több száz vagy ezer kilométeres távolságból -, hogy az ott élő hátrányos helyzetű családoknak mi a jó.
A politikus a külföldről, Soros György által pénzelt Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány újabb lépését ámokfutásnak nevezte, amit szakmaiatlannak és károsnak tart.
Béres Csaba szerint káros Nyíregyházára, káros a görögkatolikus egyházra, káros a Huszár-telepi iskolára és az ott tanulókra nézve egyaránt. Szakmaiatlan, mert minden hatástanulmányt nélkülöz, az ott élők véleményét és érdekeit nem veszik figyelembe. Hozzátette: Ez egy olyan kampányfogás, ami valójában nem a gyerekekről, hanem egy hibás ideológiai felfogásról, az erőltetett, agresszív integráció iskolákra kényszerítéséről szól, ami az elmúlt 25 évben megbukott!
Az alapítvány és jogvédői nem a gyerekek érdekeit nézik, képesek megbélyegezni egy iskolát és az ott dolgozó pedagógusokat, hogy bekerülve a médiába a saját karrierjüket megalapozzák, és Nyíregyháza hírnevét rombolják.
Béres Csaba felszólította az Esélyt a Hátrányos helyzetű Gyerekért Alapítványt, hogy fejezze be a destruktív tevékenységét, hagyjon fel a hisztériakeltéssel, ismerje el a tévedését és nem utolsó sorban kérjen bocsánatot az egyháztól, ill. az ott dolgozó pedagógusoktól. A DK-t pedig arra szólítjuk fel, hogy vonja vissza az Európai Bizottsághoz intézett panaszát.
Emlékeztetett továbbá arra, hogy a DK nyíregyházi képviselője, Hunyadi János, illetve más balliberális önkormányzati képviselők nem foglaltak még állást az ügyben. Ezért felszólította őket, hogy ezt mihamarabb tegyék meg, csak hogy lássák, mennyire képviselik a nyíregyháziak és az ügyben érintett családok érdekeit. A radikális képviselő azt várja, hogy nyilatkozzanak az iskola megmaradása mellett vagy ellen.
Béres Csaba tapasztalatai szerint sem valósult meg szegregáció az iskolában, hiszen a szabad iskolaválasztás joga maradéktalanul érvényesül a Huszártelepen. Az ott élő szülők szabadon eldönthetik, hogy melyik iskolába szeretnék járatni gyermekeiket. Hozzátette: az iskolában dolgozó pedagógusok magasan képzettek, ami az ott tanuló gyermekek értelmi fejlődését a lehető legnagyobb mértékben elősegíti. A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű, magatartászavaros gyermekek fejlesztése megfelelő kezekben történik kis osztálylétszámmal, amit más belvárosi oktatási intézményekben - annak ellenére, hogy azokban az iskolákban is kiváló pedagógusok vannak - nem biztos, hogy tudják garantálni.
Meglátása szerint, az a fajta erőltetett integráció, amit a különböző balliberális jogvédők alkalmaznak, a problémákat nem megoldják, hanem a társadalmi megítélést a cigánysággal szemben tovább mélyítik. Az erőltetett integráció következtében a hátrányos helyzetű tanulók még inkább kirekesztve, de nem csak kirekesztve, hanem szégyenkezve is érezhetik magukat a befogadó iskolában az esetleges rosszabb képességeik, rosszabb anyagi körülményeik és rosszabb szociális helyzetük miatt.
A Huszártelepi iskola fennmaradása szükséges, a Jobbik kiáll mellette és támogatja mindenben most is és a jövőben is. Ugyanis sok család nem képes átadni azokat az alapvető társadalmi normákat, mint (pl. a minimum higiénia) a gyermekeiknek, amelyek a társadalomba való beilleszkedéshez szükségesek. Nem beszélve a viselkedési norma, tiszteletadás megtanításáról, amit alapjába véve a családban kellene megtanulniuk a gyerekeknek. Az iskola mindezt megadja (pl. minden étkezés után fogat mosnak a gyerekek).
A Béres Csaba álláspontja szerint a görögkatolikus iskola a szocializációs hiányokat olyannyira magas fokon pótolja, hogy nem csak a gyermekek, hanem az egész lakóközösség irányába közvetít. Ha ez az alapvető szocializációs folyamat nem történik meg, akkor legyen akármilyen balliberális jogvédő az illető, a helyzet ebben a szakaszában fixálódik és a beilleszkedést soha nem fogja tudni megvalósítani e családoknál.
A tanár-diák-család közötti interakció folyamatos, mert az iskola nem csupán egy oktatási intézményként, hanem az ott élő családok számára közösségi színtérként is szolgál. Ezeken túl az épületben a Családsegítő Szolgálat és a Gyermekjóléti Központ kirendeltsége is megtalálható, ezért a politikus szerint joggal lehet feltenni a kérdést: Hogyan valósulhatna meg itt szegregáció? Hiszen e szervezetek munkatársai az iskola pedagógusaival együtt nap, mint nap azon fáradoznak, hogy minél inkább elősegítsék a felzárkóztatást.