Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője beszámolója elején el is ismerte, ilyen „széles portfóliójú” tárca munkájáról „majdnem lehetetlen” 15 percben beszélni – igaz, azt nem tette hozzá, hogy az időkeret szűkössége alapvetően neki köszönhető. S bár kevés ideje volt, mondandója felében így is a kormányzati kommunikáció részét képező általánosságokat tartotta fontosnak hangsúlyozni: a családok „fókuszba” helyezését, az esélyteremtést, a demográfiai trendeket, a segélyezési rendszer szűkítését és a foglalkoztatást.
Némi öniróniával fel is vetette, hogy a képviselők feltehetnék neki a kérdést, vajon „eltévesztette-e a házszámot”.
A köznevelés jobban teljesít?
Távirati stílusban számolt be arról, hogy elkészült a felsőoktatási stratégia, s hogy szerinte stabil a felsőoktatás anyagi bázisa: tavaly 21,8 milliárd forintos többlettel zártak az intézmények. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átszervezése kapcsán reményét fejezte ki, hogy a képviselők is látják, a decentralizálással gyorsabb döntési folyamat jellemzi az iskolák életét. Röviden kitérve a tanfelügyeletre, a pedagógusok minősítésére és béremelésére, a tankönyvrendszer „állami megerősítésére”, úgy vélekedett, „a köznevelés már most jól teljesít”.
Kevés idő, rengeteg kérdés
Elsőként Kunhalmi Ágnes (MSZP) rövid, de annál vehemensebb hozzászólásában a tankönyvrendszer és a Klik „sokszoros” bukásáról beszélt, és a szegedi Ságvári gimnázium nevével kapcsolatban kérdezte a minisztert.
A jobbikos Farkas Gergely a Nemzeti alaptanterv és a felsőoktatási stratégia ellentmondásáról érdeklődött: míg előbbi szerint az érettségiig a fiataloknak B1 szintű (alapfokú) nyelvtudással kell rendelkezniük, utóbbi 2020-ra a felsőoktatásba jutás feltételeként írná elő a B2 szintű (középfokú) nyelvvizsgát.
Farkas a Jobbik régi programpontjaként a fiatalok számára az első nyelvvizsga ingyenessé tételét is sürgette.
Hiányolta, hogy bár négyévente be kellene számolnia a kormányzatnak a még 2009-ben az Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Ifjúsági Stratégia megvalósulásáról, ez 2014-ben elmaradt. Farkas Gergely a miniszter véleményét az egyetemi politizálásról is kikérte, valamint arról, hogy elegendőnek tartja-e a diákhitellel kapcsolatos tájékoztatást, szerinte ugyanis marketingfogásokkal a cég arra törekszik, hogy minél többen vegyék fel a kölcsönt.
Demeter Zoltán (Fidesz) a hároméves kortól kötelező óvodáztatással kapcsolatban arról érdeklődött, a jó cél mellett miként tudják biztosítani, hogy a leszakadó rétegekből, sokszor cigány családokból érkező gyerekekkel ne legyen gond később az iskolában. Ikotity István (LMP) az Öveges- és a Farkas Flórián nevével „fémjelzett” Híd a munka világába programnál történt visszaélésekről érdeklődött, Szabó Szabolcs (független) pedig a kancellári kinevezések kapcsán azt kifogásolta, hogy sokak pályázata fideszes országgyűlési képviselők ajánlásával volt megtoldva.
Ez így értelmetlen
Dúró Dóra, a bizottság jobbikos elnöke szerint bár a Klik alapvetése a különbségek csökkentése volt, az önkormányzatok vagyoni helyzetéből fakadó eltérések ugyanúgy megjelennek az iskolarendszerben. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pedagógusok idejük jelentős részében nem a nevelési-oktatási feladatokkal foglalkoznak, mivel a munkájukat közvetlenül segítők létszáma annyira alacsony. Felvetette, hogy
a Klikhez hasonló rendszerszintű korrekcióhoz hasonlóra lenne szükség a tankönyvek esetében is.
Hiller István (MSZP) úgy vélekedett, „ennek így nincs értelme”. Szerinte mindannyiuk számára megalázó, hogy a több tucat feltett kérdésre a miniszter 20-30 percben válaszol. Megjegyezte, a minisztériumi struktúrával továbbra sem ért egyet, mivel az oktatás és a kultúra érdekérvényesítő képessége így rendkívül kicsi.
Balog Zoltán Hiller felvetésére reagálva azt mondta, „a kormány munkájának ellenőrzésére számos fórum létezik”, nem csak a bizottság. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy szívesen rendelkezésre áll még akár nyár előtt, időkeret nélkül, addig pedig munkatársai írásban válaszolnak majd az esetleg meg nem válaszolt kérdésekre.
Választási áldozat
Jelezte, az ő minisztériumához hasonlóan működik a rendszer Németországban vagy Svájcban, s az Európai Bizottság alelnökei és biztosai is hasonlóan felelnek egy-egy területért. Szerinte ez a struktúra ma „nagyon trendi”. Leszögezte, az Emminek igazgatási egységeinek, háttérintézményeinek nincsenek brókercégeknél befektetései, ugyanakkor egyetemek esetében tud ilyenről, de ezt még csak most tekintik át pontosan.
Kunhalmi Ágnesnek visszafogottságot javasolt, mert szerinte éppenséggel az MSZP bukott meg 2010-ben és 2014-ben is. A Klik pénzügyi hiányát azzal magyarázta, hogy egy korábbi, „nem őszinte” rendszert akarnak átállítani tisztességesre.
Ami a Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium ügyét illeti, Balog Zoltán egyelőre „várakozó állásponton” van. Szerinte mindezt 25 éve kellett volna elrendezni, s a hiátus valamennyiük szegénységi bizonyítványa. (Mint ismert, a kommunista diktatúrához kötődő Ságvári név megváltoztatása Szávay István jobbikos képviselő Balognak feltett kérdése kapcsán került előtérbe – a szerk.) Azt mondta, a vita a „hatalmi arrogancia” kérdése felé tolódott, pedig arról van szó, Ságvári méltó-e arra, hogy egy jónevű gimnázium névadója legyen.
Az ifjúsági stratégiáról szóló beszámoló – mint Balog elismerte – „áldozatul esett a tavalyi választásoknak”, ezt szerinte minél előbb pótolni kell. Farkas Gergellyel abban is egyetértett, hogy világos tájékoztatásra van szükség a diákhitel esetében, noha megjegyezte, felnőtt emberekről van szó. A nyelvvizsga kapcsán azt mondta, a B1 minimumelvárás az érettségihez, de nem mindenki akar a felsőoktatásban továbbtanulni. A felsőoktatási politizálásra vonatkozó felvetéssel szintén egyetértve azt mondta, valóban jó, ha minél aktívabbak a fiatalok a közéletben, de döntés nincs még arról, hogy tiltsák-e vagy nem.
Nem tiltanak, küzdenek?
Közölte, az Öveges-programnál ő tett először feljelentést, és a rendőrség nyomoz. Jelezte, hogy a Híd a munka világába programnál is vizsgálat folyik, de ő miniszterként csak az előírások betartását tudja áttekinteni, és a székházvásárlásnál – úgy tűnik – ez rendben volt, de
a gépkocsibérlést sokkal olcsóbban is meg lehetett volna oldani. Szerinte azért fontos a tisztánlátás, mert a „romaügyben” nem jó a hangulatkeltés.
Balog Zoltán végül kitért az elhíresült listára, mely szerint bizonyos kifejezések használatát egyenesen megtiltották az Emmi munkatársainak. Bár a tárcavezető meg nem erősített sajtóhíreknek minősítette a listát, hosszas fejtegetésbe kezdett, mondván „stílus szempontból” nem mindegy, milyen szavakat használ az ember. Szerinte a „cigány”, vagy a „roma” szó is lehet sértő, ha valaki úgy mondja, használja. Elismerte, egyfajta „nyelvpolitikai küzdelem” folyik, ami „feladat” a minisztériumban, de ostobaságnak nevezte, hogy előírták volna, milyen szavakat használhatnak kollégáik.