Aggódnak a Baranya megyeiek a Beremendi-kristálybarlang állapotáért, miután a Duna-Dráva Cement a helyi önkormányzattal kötött több évtizedes megállapodást követően úgy módosíthatta a terveit, hogy a korábban védettnek számító területen is termelésbe kezdhessen. A kormányhivatal szerint nem esik baja a kristálybarlangnak, de a környezetében végzendő robbantások kapcsán már ellentmondásosabb a történet.
Pécsi természetvédők a helyi lakosok megkeresését követően már tavaly májusban kérelmet nyújtottak be a Baranya megyei kormányhivatalhoz. A Pécsi Zöld Kör arra figyelmeztette a kormányhivatal környezetvédelmi osztályát, hogy a beremendi bányaüzem jelenleg hatályos műszaki üzemi terve (MÜT) lehetővé teszi a kristálybarlang melletti nyaktag elbányászását. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az elmúlt évtizedek során, egy 2013-as módosításig bezárólag egyetértés volt a felek között abban, hogy a nyaktag területén eddig fel nem tárt barlangok húzódhatnak meg, ezért szerintük ezt továbbra sem szabad kitermelni. A módosítás tényéről a lakosság tájékoztatása elmaradt.
A kormányhivatal válaszában azonban azt írták, a korábbi engedélyezési eljárás során a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal közösen megvizsgálták a nyaktag területét, és a helyszíni bejárás során kiderült, hogy a nyaktag területén
„nem található sem barlang, sem védett növény-, vagy állatfaj, mely indokolná az elbányászás korlátozását, vagy tiltását”.
Ez azért is érdekes, mert egy, az Alfahírhez eljutott, még 2000-ben jegyzett dokumentumban a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága arról tájékoztatta Beremend volt polgármesterét, Heindl Józsefet, hogy 2000. március 21-én a kőbányában feltártak egy 4-5 méter mélységig belátható kürtőt, amit a szűk nyílás miatt megvizsgálni nem tudtak, de
„a feltárult üreg a megmaradó barlangpillér nyaktagjában található”.
Tehát a hivatalos vizsgálatok szerint feltártak egy barlangot a nyaktagban, majd húsz évvel később ugyanaz a nemzeti parki igazgatóság már nem talált semmilyen barlangot a nyaktagban.
Közölték ugyanakkor, hogy a Beremendi-kristálybarlang körül, annak teljes védelme érdekében jelöltek ki korábban egy védőpillért, a környezetvédelmi engedélyben pedig előírták, hogy a nyaktag leművelését a védőpillér megóvása mellett végezhetik el, tehát ennek értelmében a kristálybarlangnak biztonságban kellene maradnia.
„Így a bányaüzemben lévő, kiemelt jelentőségű természeti érték, a fokozottan védett Beremendi-kristálybarlang védelme hosszú távon is biztosított” - írták a kormányhivatal részéről, de a természetvédelmi hatóság megjegyezte azt is, hogy bár természeti érték veszélyeztetése nem áll fenn, ha viszont a nyaktag művelése során mégis feltárnának egy új barlangot, a hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket.
Ha már robbantottak, mindegy lesz
Mivel azonban a bányászat robbantásos módszerrel zajlik, könnyen lehet, hogy a rejtett barlangokat azonnal meg is semmisítik – erre már Schwarcz-Kiefer Patrik, a Jobbik Baranya megyei önkormányzati képviselője hívta fel a figyelmünket, miután őt – mint az ügyben korábban is tevékenykedő politikust – megkerestük.
Schwarcz-Kiefer szerint a tervek alapján bármikor elkezdhették volna a robbantásokat az érintett területen, de erre talán pont a vizsgálatok miatt nem került még sor. A jobbikos politikus úgy látja, a német tulajdonú Duna-Dráva Cement Kft. érdekében, a helyi lakosok megkérdezése nélkül veszélyeztetik a megmaradt, és természeti kincsekben bővelkedő területet.
Érdekes mellékszál, hogy egy általunk is megismert, 1992-es dokumentumban egy brigádvezető bányász, aki még az 1960-as években dolgozott a területen, szintén arról tanúskodott, hogy az akkor még tanácsi bánya területén több, két méter széles átmérőjű, függőleges, aknához hasonlító barlangot találtak. A bányász visszaemlékezése szerint ezek a kürtők cseppköveken túl állati maradványokat is rejtettek, például tíz centis fogakat, vagy halcsontvázakat, amiket felhoztak a felszínre. Miután felhozták a leleteket, törmelékkel feltöltötték az aknákat. Ebből kiindulva könnyen elképzelhető, hogy a területen még számos ilyen barlang van.
Dr. Pánovics Attila, a Pécsi Zöld Kör elnöke a kormányhivatalon túl kérelemmel fordult Dr. Bándi Gyulához, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmani biztoshelyetteshez is a beremendi bányaüzemben található, fokozottan védett kristálybarlangot is érintő bányászati tevékenység miatt.
Ebben külön felhívta rá a figyelmet, hogy a Beremendi-kristálybarlang fokozottan védett státuszú, mert az üregben található képződmények, többek között cseppkövek, borsókövek és tűs kristályok rendkívül sérülékenyek.
A lapunk birtokába jutott decemberi, ombudsmanhelyettesi válasz szerint azonban a hivatalnak nincs jogköre vizsgálatot indítania a bánya ügyében, mert az ezzel kapcsolatos közigazgatási eljárások már túl régiek, valamint ők is amellett érveltek, hogy a bánya sértetlenségét nem a nyaktag, hanem a védőpillér sértetlensége biztosítja. A további, feltételezett barlangokról azonban nem esett szó, viszont biztosították az érintett feleket, hogy a továbbiakban is foglalkoznak a beremendi helyzettel.