Tavaly tavasszal, a Covid-járvány első hullámában a legtöbb uniós tagországban államilag támogatott csökkentett munkaidős foglalkoztatási programok bevezetésével próbálták kezelni a válságot, írja a G7. A portál megjegyzi, akkor arról írtak, a magyar verzió meglehetősen szűkmarkúra sikeredett, sejtésüket pedig megerősíti a Eurofound csütörtökön megjelent tanulmánya.
Ez alapján ugyanis 2020 áprilisában
Németországban – ahonnan ez a munkaerő-piaci intézkedéscsomag származik – a munkavállalók 20 százalékának bérét támogatta az állam, Ausztriában pedig 30 százalékot ért el a támogatottak aránya.
A visegrádi országokat tekintve mindhárman nagyobb támogatást adtak a bajba került cégek dolgozóinak, mint Magyarország: Csehországban és Szlovákiában a munkavállalók csaknem 20, míg Lengyelországban körülbelül 10 százalékuk volt érintett a programban.
A támogatási programok időtartamában is jelentős különbségek voltak az egyes tagállamok között: a leghosszabb ideig Németországban és Franciaországban járnak a támogatások, a legrövidebb ideig járó programok között pedig ott van a 3 hónapos magyar munkahelyvédelmi bértámogatás, ami azonban valamivel hosszabb, mint a lengyel.
A tanulmány itt azt is megjegyzi, ezek az adatok a tavasszal bejelentett programokra vonatkoznak, amiknek határidejét a második hullámban gyakran meghosszabbították, vagy más formában vezették vissza a programot. Ahogyan például Magyarországon is, ahol csak meghatározott szektorokban vált elérhetővé a bértámogatás.
Magyarországon a legnagyobb mértékben a turizmus-vendéglátásban kaptak támogatást a cégek és a munkavállalók, azonban az iparági lebontás alapján azonban elmondható, ez elég nagy mértékben elmaradt a többi országban jellemző támogatottsági aránytól.