Besült a Fidesz miskolci gettófelszámolása

Sátoraljaújhely rendelettel tartaná távol a miskolci cigányokat, pedig eddig csak egy miskolci család költözött el a fideszes lelépési pénzért cserébe.

Miskolcon kezdődött

Még májusban szavazta meg a Fidesz-KDNP többség a miskolci közgyűlésben az antiszociális és többnyire bűnöző életmódot folytató cigányok lakta gettók és nyomortelepek felszámolását. Az ügyből kampánytéma lett az őszi önkormányzati választások előtt, a kormánypárt a zászlajára tűzte a témát. 1,5-2 millió forintot ígértek annak, aki elhagyja a lezüllesztett önkormányzati tulajdonú nyomortelepeket, és elköltözik Miskolcról, majd vásárol egy „új, magasabb komfortfokozatú ingatlant”, arra pedig öt évre elidegenítési és terhelési tilalmat jegyez be az önkormányzat. A helyi Jobbik nem támogatta a nyomortelepek fizetős felszámolását. A párt olyan felszámolást javasolt, ami nem kerül az adófizetők pénzébe. Jakab Péter, a Jobbik miskolci önkormányzati képviselője júniusi sajtótájékoztatóján arra is rávilágított: miközben a Fidesz arról beszélt, hogy felszámolja a város nyomortelepeit, mindössze annyit várnak el „az antiszociális bérlőktől”, hogy a kapott kétmillió forintból más településen vásároljanak ingatlant, azt azonban nem, hogy ott létesítsenek is lakcímet. Jakab szerint így az összeg megszerzéséhez elég az is, ha „valaki megveszi a vidéki rokonának a putriját némi apróért”, anélkül, hogy odaköltözne, majd „a rendbontó bérlő” ezzel máris teljesítette a kétmillió forint feltételét, a fennmaradó pénzből pedig bérelhet, vagy vásárolhat ingatlant Miskolc bármely cigánytelepén (pl. a hírhedt Lyukóvölgyben), esetleg beköltözhet „az avasi fészekrakós rokonokhoz immár milliós összeggel a zsebében”. Jakab arra figyelmeztetett, mivel ebben az esetben továbbra is miskolci lakcímmel rendelkezne a „kedvezményezett”, a kétmillió forint mellé a segélyre is jogosult maradna. A Fidesz nem foglalkozott a Jobbik aggályaival, és minden javaslatát lesöpörte az asztalról.

A Fidesz nem is akarta felszámolni igazán a nyomortelepeket

Az őszi választások után gyorsan kiderült, hogy a miskolci nyomortelepek felszámolása csupán választási hecckampány volt a Fidesz részéről. Novemberben Jakab Péter arra mutatott rá: Miskolc 2014. évi ingatlangazdálkodási terve szerint a városvezetés 2013-ban és 2014-ben összesen közel 100 millió forintot különített el arra, hogy üresen álló önkormányzati lakásokat újítsanak fel döntően a kilakoltatott gettólakók számára. „Minek is mennének el vidékre, ha Miskolcon az önkormányzat felújított lakást biztosít nekik” - fogalmazott a jobbikos képviselő.

Alaptalan a sátoraljaújhelyi aggodalom

Tavaly július 15. óta hatályos az a rendelet, amely szerint Sátoraljaújhelyen nem kaphatnak segélyt, támogatást és közmunkát azok, akik „más önkormányzat támogatásával, pénzbeli térítésével vásárolnak Sátoraljaújhely város közigazgatási területén lakhatás céljára szolgáló ingatlant”. A rendelet egyértelmű válasznak tűnik a miskolci gettók és nyomortelepek felszámolására, attól tartva, hogy a cigányok Sátoraljaújhely felé vehetik az irányt. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, Demeter Ervin azonban a január 10-i keltezésű törvényességi felhívásában arra figyelmeztette Sátoraljaújhelyet, hogy a rendeletük „nem mindenben felel meg a jogszabályi előírásoknak”. Nincs összhangban más helyi rendeletekkel, a szociális törvénnyel, túllépte az Alaptörvény által biztosított jogalkotási kereteket, illetve sérti az egyenlő bánásmódról szóló törvényt is. Levele végén a kormánymegbízott indítványozta a jogsértő állapot megszüntetése érdekében a rendelet hatályon kívül helyezését. Ennek ellenére egy nappal ezelőtt, február 11-én a sátoraljaújhelyi önkormányzat egyhangú döntésben nyilvánította ki, hogy nem hajlandóak visszavonni a rendeletüket. Az önkormányzati törvény szerint így az Alkotmánybírósághoz kerülhet az ügy.

Jakab Péter, a Jobbik miskolci önkormányzati képviselője az Alfahír megkeresésére hangsúlyozta: jelenleg alaptalan Sátoraljaújhely és más települések azon aggodalma, hogy miskolci cigányok költöznének hozzájuk. A képviselő szerint az ottani fideszes településvezetők csak a „megmentő szerepében szeretnének tetszelegni”, ezért próbálnak jobbikos retorikát alkalmazni. Jakab azt is elmondta: csak egy családról tudnak, akik elfogadták a miskolci önkormányzat lelépési pénzét. „A fideszes nyomortelep-felszámolás kudarcot vallott” - mondta az Alfahírnek az önkormányzati képviselő.