Lehet az infláció az év végén egy számjegyű, 9,9 százalék, de ez akkor is irdatlan magas infláció
- reagált az Alfahír élő műsorában Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, egykori ipari és kereskedelmi miniszter arra a miniszterelnöki ígéretre, amely egy számjegyű inflációs célt jelzett idén decemberre, de mint a közgazdász professzor is rámutatott, most januárban amikor már 25 százalékos volt az infláció. Bod Péter Ákos – az aktuális pénzügyi-gazdasági és ipari helyzet mellett Oroszország háborújáról, illetve annak hatásairól is beszélt – úgy vélte, akkor lehetne Orbán Viktor ígérete igazán reális, ha a jelenleg is zajló krízis nem folytatódna.
Szóval ez egy olyan ígéret, ami egy politikusi ígéret, ráadásul eléggé elvont, mert ugye a 6 százalék is eleget tesz ennek az ígéretnek, a 9 százalék is, a 9,9 százalék is, és ha nem következik be, akkor megmagyarázza majd az újság, hogy például felment az olaj ára.
Az inflációt Bod Péter Ákos egy tünetnek nevezte ami persze probléma is, mert a boltban egyre magasabbak az árak, de magában az infláció egy tünet, mint a láz, ami önmagában is probléma, de valami oka van, hogy a hőmérséklet megemelkedett.
Tehát a magas infláció, a fizetési mérleg, az eladósodottság, gond, de ezek a tünetei egy nagyobb problémának. A magyar gazdaság a közepes fejlettségbe „beragadt”, és most nem elég szegény, hogy gyorsan nőjön, de nem elég gazdag ahhoz, hogy tehetős legyen. Ez egy nem jó helyzet, amiből felfele kéne menni, de úgy látom, hogy visszafelé csúszunk.
A másik inflációs tényezőnek az energiát nevezte meg, amelynek ára már 2021-ben megindult felfelé és elért egy csúcsot.
Amibe aztán a háború is belezavart, de a háború nélkül is fölmehetne, csakhogy megy lefele. Dollárban mérik a hordóját. Volt 120, de most 72. A probléma az, hogy az infláció Magyarországon kiterjed az összes többi területre is. Az autópályamatricától kezdve, a könyvelő tarifájáig, a masszőrtől a teniszpálya bérléséig. Úgyhogy hiába megy le esetleg például a tejföl ára, a családi büdzsét megterhelik az egyéb költségek. Persze ha a bérek az infláció után mennek az jó. Van akinek utána mennek, van akinek nem. A minisztereknek például utána ment. Feltűnt, hogy a mostani időszakban a kormány még arra sem ügyelt, hogy legalább azt mondaná, hogy mi most befagyasztjuk magunknak.
Az iparosítás új irányáról, az akkumulátorgyárak telepítéséről, a közgazdász úgy vélte, akik ezt a fajta iparosítást nevezik az új „new dealnek” azok rossz kottából énekelnek.
Nincs rá szükség! A magyar gazdaság az erősen iparosodva van. Ami hiányzik, az nem az ami pöfög, gurul, vas van benne, áram és acél, hanem a hozzáadott érték! Abból, hogy csak motort gyártanak, nem lehet meggazdagodni.
Bod Péter Ákos elismerte, hogy adott esetben és térségben például egy akkumulátorgyár segíthet a munkanélküliség enyhítésében, de a nagyobb probléma szerinte az, hogy a mintegy 200 ezer hosszú ideje munkanélküli sem fog állást találni egy ilyen gyárban.
Aki mondjuk Dél-Baranyában egy zsákfaluban munkanélküli, őt nem fog tudni venni Debrecenben lakást venni és ott dolgozni. Egyáltalán meg sem fogják ezzel keresni, mert a kínainak mér megvan a 3 ezer munkatársa. Láttam Németországban, hogy egy ottani hasanló gyárban ahol 1400 munkásból, 400-500 dolgozó kínai.
Itthon a miniszterelnök 500 ezer külföldről érkezett munkásról beszélt, amit Bod Péter Ákos szerint nem szabadna folytatni, de ide sorolta az iparosításhoz szintén szükséges nyersanyag hiányát is.
Tehát lehet választanai a jót, ami nehezebb, hogy magasabb hozzáadott érték, jobb iskolák, jobb egyetemek, és hát lehet azt is mondani, hogy hozzanak ide egy gyárat, 9 ezer munkással ami majd felszívja a munkanélküliséget, de hát milyen munkanélküliségről beszélhetünk Debrecenben? Ehhez még jön a sok vízfogyasztás, a sok orosz gáz, orosz olaj, orosz áram
- tette hozzá.
Bod Péter Ákos arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz modernizáció, a gazdasági fejlődés – csakúgy mint a magyar – megbicsaklott, és a putyini háború ennek lehet a végjátéka.
Nem sikerült nekik a közepesen fejlett csapdából kilépni. Nem sikerült nekik „levetkőzni” azt, hogy igazából csak gázt, áramot, olajat, gyémántot, exportálnak, de műszaki termékeket már rég nem. Tankokat sem. Ha ezeket a tankokat megnézzük, látni a technológiai különbségeket. Lehet, hogy ez a háború katalizátora lehet annak, hogy Oroszország megszűnik birodalom lenni.
A közgazdász az orosz társadalmi háttérről szólva azt emelte ki, hogy a vezetésben és a lakosság jelentős részében is a „dicső múlt”, akarja őket kárpótolni a jelenért, de az a dicső múlt, - mint fogalmazott - az botrány mert hazánk belépett a NATO-ba.
Szavaztunk is erről és ha a NATO-ba nem léptünk volna be, most óriási bajban lennénk.
„A felvetés tehát jogos, mert ez egy birodalmi akció, aminek én azt remélem, vereség lesz a vége!”
Bod Péter Ákos felidézte, hogy korábban is bomlottak fel birodalmak, a 2. világháború után a brit és a francia birodalom is felbomlott.
Ez a világ sorsa. Az utolsó birodalom most a világon, az orosz és most dől össze. Ha békésen dől össze, az nagyon nagy szerencse. Lesz egy remélhetően békésen prosperáló Ukrajna mellettünk amivel nagyon jó jóba lenni, már csak azért is, mert katonai erőt tekintve valószínű, hogy Európa egyik nagyhatalma
- mondta Bod Péter Ákos aki szerint ennek nyomán fontosabb válik Kelet-Közép-Európa.
Lengyelország már számít. Magyarország sajnos nem számít. A mérete miatt, és mert sajnos „kifocizta” magát. Tehát a következő feladat az lesz, hogy visszavinni a magyar gazdaságot, a magyar politikát a globális értékláncba.
A beszélgetés végén Bod Péter Ákos közölte, éppen az említett európai és globális értéklánc nyomán nem tart a krízistől mert úgy véli, Európa a maga 500 millió fogyasztójával nem csekély tényező.
„A kereteink tehát megvannak, ezeket a kereteket kell megtölteni. Ez egy gyönyörű feladat!”
(Címlapkép: Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke. MTI/Soós Lajos)