Boldoggá avatták a szegények püspökét

Több százezer hívő, több állam- és kormányfő, valamint számos egyházi méltóság vett részt az ünnepélyes misén, amelyet Angelo Amato olasz bíboros vezetett a Salvador del Mundo nevű téren. Az esemény biztosítására 3700 rendőrt és katonát rendeltek ki a helyszínre.

Az érsekkel 1980. március 24-én végzett vele egy merénylő, miközben misét tartott egy rákbetegeket gyógyító kórház kápolnájában. Romero azzal hívta ki maga ellen a salvadori jobboldal gyűlöletét, hogy rendre felszólalt a hadsereg elnyomó politikája ellen.

"A boldoggá avatás hatalmas öröm a salvadoriaknak és nekünk, akik örvendeznek az egyház legnagyszerűbb híveinek példáján" - hangsúlyozta Ferenc pápa közleményében az Óscar Romero boldoggá avatása alkalmából José Luis Escobar Alas San Salvador-i érseknek küldött levelében. Hozzátette, hogy Romero, aki a szeretet erejéből igyekezett békét teremteni, életével bizonyította hitét, amelyhez mindvégig ragaszkodott. A katolikus egyházfő februárban dekrétumban minősítette vértanúhalálnak Romero megölését, és kinyilvánította, hogy a főpapot hite miatti gyűlöletből gyilkolták meg.

Az érsek halála a salvadori polgárháború kezdetére esett: a latin-amerikai ország biztonsági erői, "jobboldali" halálosztagok és baloldali és kommunista gerillacsoportok 1980 és 1992 között vívtak egymással véres küzdelmet, amelynek során közel 75 ezren vesztették életüket.

Az egyesült államokbeli Los Angelesben szintén különféle ünnepségeket rendeztek szombaton Romero boldoggá avatásának tiszteletére, ugyanis az amerikai nagyváros mintegy 360 ezer salvadorinak ad otthont. Közülük a legtöbben a polgárháború idején menekültek el az Egyesült Államokba.

MInden nyomorúságunk okozója az oligarchia

Romerót Salvadorban a "szegények püspökének" nevezték szociális érzékenysége és a kizsákmányolt emberek melletti kiállása miatt. 1977 elején lett San Salvador érseke. A közép-amerikai országban a hetvenes évek végére hatalmas társadalmi feszültségek halmozódtak fel. Az Amerika-barát, magát "jobboldalinak" nevező kormányzat lényegében csak a leggazdagabb oligarcha családok érdekeit képviselte, míg milliók éltek nyomorúságos körülmények között.

Romero elítélte az ekkoriban divatos, baloldali keresztény "felszabadítási teológiát", amelyet katolikus szólamokba csomagolt marxista mozgalomnak tartott. Ugyanakkor hívő emberként és felelősségteljes vezetőként nem hagyta szó nélkül az egyre növekvő társadalmi különbségeket, az elit közönyösségét, és a kormány egyre durvább elnyomó politikáját.

"Minden nyomorúságunk okozója az oligarchia, családok kis, szorosan összetartó csoportja, amelyet nem érdekel, ha a nép éhezik, hanem épp ellenkezőleg, az éhségre támaszkodva jutnak hozzá a bőségesen rendelkezésre álló olcsó munkaerőhöz, amelynek segítségével learatják és exportálják a termést. Az iparvállalatok, hazaiak és külföldiek egyaránt, éhbérekre alapozzák a világpiaci versenyben való részvételüket. (...)  E néhány családnak elnyomáshoz kell folyamodnia ahhoz, hogy fenntartsa és növelje profitját, még akkor is, ha ennek a dolgozó osztályok növekvő nyomora az ára."

 - nyilatkozta 1980 februrárájában. (A mai magyar helyzettel való hasonlóság nyilván csak és kizárólag a véletlen műve lehet...) Alig több, mint egy hónappal később meggyilkolták.