Migrációs válság ide vagy oda, a nyugat-európai gazdatársadalom azért még mindig képes kiállni az igazáért, bár azért jellemzően úgy, hogy az Európai Unió peremvidékének agráriumára (ide értendő hazánk is) túl nagy tekintettel nincsenek.
Mindenesetre, azért jó nagy ribilliót csaptak, miközben tejjel locsolták a rendőröket, szalmabálát égettek, és a traktoraikkal megbénították Brüsszel közlekedését.
Ahogy arról már többször beszámoltunk, a magyar tejágazat nagy bajban van, de ez igaz az egész EU-ra is. Több okot szokás felsorolni, például a kvótarendszer kivezetése, a felvásárlási ár csökkenése, a gazdák forráshiánya, a piacok instabilitása, és végül az Oroszországot sújtó embargó.
A miniszterek elsőre egy 500 millió eurós csomagot szavaztak meg, ám még nincs minden részlet kidolgozva. Úgy tudni, hogy az intézkedéscsomag legnagyobb részét gazdák forráshiányának csökkentésére fordítanák, és valamennyi tagország célzott támogatásban részesül, kivált azok, amelyeket a leginkább sújtott a válság.
Ez mind szép és jó, de vajon mi rejlik a bejelentés mögött?
Az Alfahír megkereste a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsot, és kérdéseinkre Harcz Zoltán ügyvezető igazgató válaszolt.
Mennyire elégedettek az 500 millió eurós intézkedés csomaggal?
Az Európai Bizottság által elfogadott átfogó intézkedéscsomag az uniós tejpiaci válságot nem tudja egyik pillanatról a másikra megszüntetni, a bejelentett, érdemben kevés konkrétumot tartalmazó intézkedések átmeneti segítséget jelenthetnek csak.
A legjelentősebb, és a tagállamok által leginkább várt „pénzügyi boríték” elosztásának kritériumai nem ismertek, így azt ma még nem lehet megmondani, hogy ez a célzott támogatás mennyiben segíti az egyes tagállamok tejpiacát. A bejelentett intézkedések többsége már létező, de csak kevés tagállam által igénybe vett intézkedés, így ezek sem jelentenek igazi megoldást.
Mi a véleményük a kvótarendszerről?
Az idén április elsején megszűnt kvótarendszer fennállása alatt sem volt mindenható, elég csak a jelenleginél is mélyebb 2009. évi tejválságra gondolni, de a most csúcsosodó krízis is még a kvótarendszer „alatt” keletkezett. Visszaállítása nem oldaná meg a problémákat, nem beszélve arról, hogy az „új” tagállami kvóták bázisának meghatározása is több szakmai és jogi kérdést vetne fel.
Milyen következményekkel járhat, ha nem sikerül megmenteni az európai tejpiacot?
Amennyiben nem sikerül megmenteni az európai tejpiacot, hasonló következményekkel kell számolnunk, mint hazánkban. A termelési költségeket nem fedező tejárak okozta veszteségekkel a termelők már nem tudnak megbirkózni, gazdaságok felszámolása, az állomány csökkentése várható, az európai tejtermékek elveszítik versenyképességüket a globális piacon, az egész tejágazat jövője kérdőjeleződik meg.
Milyen megoldást javasol a Terméktanács?
A rövidtávú problémák tompítása érdekében a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a többi, a hazai nyerstej termelésben leginkább érintett szakmai szervezettel közösen áttekintette a kialakult tejpiaci helyzetet, és a szükséges lépéseket az alábbiak szerint határozta meg:
Az ellenőrző hatóságoknak soron kívül kommunikálnia kell a tejágazati áfacsalások vonatkozásban eddig elvégzett és folyamatban lévő vizsgálatokat és azok várható eredményeit,a fogyasztói folyadéktej tejtermékek (UHT, ESL, féltartós és friss; 3 literes térfogatig és kiszerelés típusától függetlenül) kerüljenek az 5 százalékos ÁFA körbe 2016-tól,a 2015. évi tejtermelői támogatások még 2015-ben maradéktalanul kerüljenek kifizetésre,alkupozícióik javítása érdekében a termelői csoportok és szerveződések megerősítése és támogatása váljon prioritássá,élelmiszer-ipari hatékonyságnövelő és innovációs beruházási támogatási programok azonnali elindítása,kezdődjön kormányzati szakmai konzultáció a hazai nyerstej 80-90 százalékát előállító társas tejtermelő vállalkozások jövőjével kapcsolatosan,marketing pályázatok azonnali kiírása a fogyasztók meggyőzése érdekében,szakmaközi szervezeti együttműködés további elmélyítése, további egyeztetések a hazai kiskereskedelmi láncokkal,a szerződéses kapcsolatok megerősítése, és többek között a kereskedelemre történő kiterjesztése,a közétkeztetést bonyolító szereplők a magyar tej és tejtermékeket preferálják (a hazai tejfeldolgozóktól vásárló közétkeztetést ellátó/szállító cégek tevékenységéhez fizetési garanciát vállaljanak állami bankok),EU szintű, azonnali intervenciós beavatkozás, az intervenciós ár legalább 25%-os emelése a jelenlegi önköltségi árhoz igazítva, az exporttámogatás újbóli, ideiglenes bevezetése, valamint a sajt, vaj és tejpor magántárolási támogatás tagállamokra lebontott újranyitása legalább az orosz embargó idejére,a kormány döntése alapján történő tejpor és vaj felvásárlás azonnali elindítása,a hazai kereskedelmi láncokat sújtó terhek (élelmiszerlánc-felügyeleti díj) kerüljenek enyhítésre,a magyar-kínai bilaterális kereskedelmi megállapodás és állatorvosi egyezmény megkötésének szorgalmazása, illetve a dél-kelet európai térségbe irányuló tejtermék exporttal kapcsolatos esetleges problémák feltárása és megoldása.
Mi a véleményük a demonstrációról? Önök szerint hazánkban is elképzelhető lenne utcai megmozdulással nyomást gyakorolni a törvényhozásra?
A brüsszeli demonstráción elkeseredett, reményvesztett európai gazdálkodók figyelemfelhívó megmozdulásának lehettünk tanúi. Amennyiben a válság nem szűnik, a meghozott intézkedések nem érik el hatásukat, elképzelhetőnek tartjuk, hogy törvényes keretek között hazánkban is termelői demonstrációkra kerüljön sor.
Ez a döntés mennyiben érinti a hazai tejágazatot?
Az 500 millió eurós keretösszeg elosztásának kritériumai még nem ismertek, ha azonban a keretösszeget a tejtermelési volumen alapján osztják el a tagállamok között, akkor Magyarország alig kap valamit. A magyar tejtermelés az uniós kibocsátásnak nagyjából egy százaléka, ez alapján a magyar tejtermelők literenként csupán 1 forint támogatásra számíthatnának. Ez az összeg akkor, amikor a nyers tej felvásárlási ára 65-75, szűkített önköltségi ára viszont 90 és 100 forint között mozog, elenyésző segítséget jelent. Fontos lenne, hogy az elosztási kulcsot úgy alakítsák ki Brüsszelben, hogy azok az országok kapjanak arányosan több támogatást, ahol a tej felvásárlási árának zuhanása is nagyobb volt. Ebben az esetben már érdemi segítséget is kaphatna Magyarország. Az egyes közvetlen támogatások előlegeinek megemelt összegben való kifizetése szintén csak gyorssegélyt jelent az ágazatnak.
A hazai tejtermelők problémáira a Brüsszeltől várt segítség sem nyújthat teljes értékű megoldást. A magyar piacot még mindig átszövi a feketekereskedelem, amelyre az egyetlen megoldást az áfacsalók határozottabb szankcionálása, illetve az áfacsökkentés jelentheti.
Továbbra is fenntartja korábbi álláspontját, hogy 2016 elején elbocsátásokra és üzembezárásokra kell számítani?
Amennyiben a brüsszeli intézkedések Magyarország számára nem jelentenek valós segítséget, és a Terméktanács – valamint a többi szakmai szervezet – által szükségesnek ítélt lépéseket a kormányzat nem teszi meg, a hazai tejtermelők nem fogják tovább bírni a nyomást: a tejelő tehénállomány létszámának csökkenésével, a beruházások lassulásával, üzembezárásokkal, munkahelyek elvesztésével nézhetünk szembe 2016. év elejétől. Ez először a kisebb termelőket fogja érinteni.