Buda név eredete

Fővárosunk nevének eredete már évszázadok óta foglalkoztatja az írástudókat. nemcsak középkori krónikásaink, hanem Mátyás király tudósai is foglalkoztak azzal, vajon honnan származott a Buda név. A Földrajzi nevek etimológiai szótárában azt találjuk, hogy személynévi eredetű, de azt már nem boncolgatták, hogy ki is lehetett a névadó. Meg sem említik a hun Buda nevét, akit a gótok Blédának neveztek el. Hóman Bálint korábban úgy vélte, hogy az első magyar krónikák, az úgynevezett ősgeszták is tudni vélték, hogy a Pilisben rejtőző hun fővárost Budának hívták, melyet a gótok Ecilburgnak, vagyis Attila városának hívták. Kézai Simon a következőképpen összegezte a névadást: „Ethele király a kúnoknak és más népeknek megparancsolta volt, hogy azt Ethele városának hívják; a németek a tilalomtól félve azt Eczelburgnak (Echulburg) nevezték; de a hunok azon tilalommal keveset gondolva, mint előbb, mai napig is Ó-Budának hívják.“ Hasonlóan vélekedik a többi magyar forrás is, így Anonymus is.

 

Már a középkorban megjelent egy olyan elképzelés, miszerint Buda vára a nagy indiai bölcs, vallásalapító Buddha után kapta a nevét. A messzi származtatást arra alapozták, hogy a Buddha név latinul ugyanúgy Buda volt, mint a magyar székes város neve. Akkor még nem tudták, hogy a nagy vallásalapító is szkíta eredetű törzsből származott. Ezt az elgondolást Galeotto Marzio Mátyás király tetteiről szóló művében fejtette ki.  Az itáliai tudós megpróbált teljesen más magyarázatot adni a város nevére. „Nem tudjuk, hogy honnan vette a nevét, az ókori Budaliától vagy attól a szent férfiútól, akit Buddhának neveztek, nem mintha alapítója lett volna, hanem mert olyan kiváló volt, hogy az ő nevét adták neki.” 

Székelyföldön emelkedik Budvár kopár hegye, melynek nevét a helyi hagyomány szintén Attila testvérének nevével hozta összefüggésbe. A régi elbeszélések arról regélnek, hogy ott volt a hun udvar, mielőtt Attila elődei elfoglalták volna Pannoniát. Később, a nagykirály halála után oda tértek vissza Csaba királyfi emlékének ápolói. Orbán Balázs a 19. század második felében a következő adatokat gyűjtötte össze a szent hegyről: „E romok útmutatása szerint itt állott Budvára, melyet Buda vezér még Attila birodalmának fölbomlása előtt épített volt s melyhez történelmünk mítoszi korából oly sok titokszerűt köt a néphit. E vár volt az Attila hunjaitól elszakadt és ide a havasok közé vonult székelyek főrabonbánjainak is székhelye, politikai életük és vallási kegyeletük központja; itt a vár alatt gyűlt egybe a székely nép áldozni, törvényt hozni, a hon dolgai felett tanácskozni, jutalmazni és büntetni.