Az Index közölt összefoglalót a sztoriról, mely szerint a szolidaritási hozzájárulás tavaly nyári döntés. Az állam teljesen átvette az iskolák fenntartását, cserébe viszont pénzt szed be egyes önkormányzatoktól, nagyjából 21 milliárd forintot éves szinten. Budaörstől 2,1 milliárdot akartak, ez a város éves költségvetésének körülbelül 15 százaléka, az ország egyik leggazdagabb településéről van szó.
Wittinghoff Tamás (korábbi SZDSZ-es, MSZP által támogatott jelölt, 2010-ben már a Budaörs Fejlődéséért Egyesület színeiben indult), budaörsi polgármester azzal egészítette ki a történetet, hogy az intézményfenntartónak még arra sincs pénze, hogy nyáron felújítsa az épületet, ami 200 millió forintig kötelező lenne.
A város tavaly októberben döntötte el, hogy megálljt parancsol az államnak: felkeresik az Alkotmánybíróságot, az ombudsmant, de még az illetékes európai jogorvoslati fórumokat is. Kártérítési pert indítottak, az önkormányzat kára a havonta elvett szolidaritási hozzájárulás összege. A magyar állam úgy védekezett, hogy jogalkotás útján okozott kárért nem lehet kártérítést kérni, így precedens értékű is lehet a mostani ítélet. Ez alapján úgy tűnik, hogy polgári perben lehet kártérítést szerezni az államtól, ha az aránytalanul nagy kárt okozó törvényt hoz.
Közteher és budaörsi költségek
Az állam azzal is próbált védekezni, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem közteher, hanem „közteher jellegű finanszírozási mechanizmus”. A bíróság viszont kimondta, hogy ilyen nem is létezik a magyar jogban, Budaörsnek pedig igaza van abban, hogy kizárólag sarkalatos törvényben lehetne az önkormányzatot közteherviselésre kötelezni a saját bevételei terhére.
A bíró szerint súlyos alkotmányossági aggályok is felmerültek. A döntés alapján a szolidaritási hozzájárulást kizárólag az önkormányzatot illető központi költségvetési finanszírozásból lehet elvonni, de az önkormányzatok saját bevételeit nem lehet megcsapolni. A konzekvencia: az állam jogalap nélkül gazdagodott Budaörs rovására, ezt a vagyoni előnyt pedig köteles visszafizetni.
Különleges ügy
A bíró, Bene Lajos elmondta, hogy megtisztelőnek érzi, hogy egy ilyen ügy bírája lehet, tehát abszolút precedens értékű esetről és döntésről van szó. Megköszönte mindkét fél részétől a kiemelkedő szakmai felkészültséget és a becsületes jogi küzdelmet.
Még nincs vége
A pénteki csak egy részítélet volt, ráadásul nem is jogerős, így még egyáltalán nem zárult le az ügy. A 2017 januárja és áprilisa között elvont szolidaritási hozzájárulásról született döntés, ez 765 millió 260 ezer 50 forint. Az április utáni összegek esetében még bizonyításra van szükség, így ezekkel folytatódik a tárgyalás, 2018. január 19-én.
Ellenzéki összefogás a rendszer ellen
Lapunk megkereste az ügyben Császárné Kollár Tímeát, a Jobbik budaörsi képviselőjét. Ő ismertette velünk, hogy Nagy Sándor András, a budaörsi Fidesz elnöke évértékelő beszédében még azt mondta, hogy egyáltalán nem igaz, hogy a kormány a szolidaritási hozzájárulással meglopja a települést. A jobbikos képviselőtől azt is megtudhattuk, hogy rengeteg testületi döntés kellett ahhoz, hogy ez a per elindulhasson, ezeken a Fidesz vagy tartózkodott, vagy nemmel szavazott. A Jobbik viszont végig a kezdeményezés mellett állt, ő személy szerint megszavazta az összes ezzel kapcsolatos beadványt, az üléseken fel is szólalt a témával kapcsolatban.
Szerinte remekül bemutatja a Fidesz rendszerét az eset: a volt SZDSZ-es, korábban MSZP által támogatott polgármester mögé állnak a jobbikosok is, pedig egy "ideológiai Grand Canyon" van köztük. Ilyen esetekben lehetséges az ügyek menti együttműködés az adott város érdekében.
A szolidaritási hozzájárulás megszavazásáról még azt is érdemes tudni, hogy a 2017-es költségvetés tervezetéhez az illetékes bizottság ülése előtti éjszakán nyújtottak be módosító javaslatot. Ezt Csenger-Zalán Zsolt, Budaörs és környékének fideszes parlamenti képviselője is megszavazta, pedig saját elmondása szerint sem volt fogalma arról, hogy mik lehetnek a következményei.
A jobbikos képviselő azt is elmondta, hogy a városban mindenkitől elvesznek ezzel a hozzájárulással. Igaz, hogy Budaörs gazdag város, de így csökkenhetnek az infrastrukturális beruházások, kevesebb juthat a civil kezdeményezések támogatására, vagy épp a sportra. Azt pedig valamiért nem méri fel a Fidesz, hogy a gyermekeknek nincs pártállása.
(fotó: Index / Kondász Luca)