A sok megválaszolatlan kérdés mellett, arra sincs magyarázat, hogy ha a kínai szállítmány már heteket kibírt a tengereken, akkor mi haszna lenne – egy jól kiválasztott haveri kör gyarapodásán túl – egy méregdrágán megépülő, a magyar embereknek iszonyatos anyagi terheket jelentő, emelt sebességű vasúti pályán pár órát lefaragni a menetidőből… – írja a közösségi médiában Ander Balázs, a Jobbik alelnöke. A politikus emlékeztet, a távol-keleti portéka heteket utazik a tengeren, mire megérkezik a pireuszi kikötőbe.
Az ellenzéki honatya arra is felhívja a figyelmet, hogy míg 2017-ben 735 milliárd forint értékeben vittünk Kínába árucikkeket, a kínai behozatal pedig 1450 milliárd forint összegre rúgott, ezzel szemben 2019-re a magyar kivitel 480 milliárd forintra csökkent, a kínai behozatal viszont 2000 milliárd forintra nőtt.
– hangsúlyozza, majd felteszi a kérdést:
Hol vannak a gazdasági hatástanulmányok, hol vannak az üzleti partner garanciavállalásai, hogy Magyarország nem fog még jobban ráfizetni erre a bizniszre? Miért kell mindent 10 évre titkosítani? A járvány gazdasági kártételei is óriásiak lesznek. Tényleg erre kell most az emberek pénzét költeni?
A Budapest–Belgrád vasútvonal részleteit, melyben kínai befektetők mellett Mészáros Lőrinc cégbirodalma jár jól, Semjén Zsolt javaslatára titkosítanák.
Tíz évre titkosítanák az 590 milliárd forintos kínai vasútépítés részleteit
Külpolitikai és külgazdasági érdekekre hivatkozva titkosítanák tíz évre a Budapest-Belgrád-vasútvonal felújításával kapcsolatos információkat egy új törvényjavaslat szerint. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatát az Index szúrta ki a parlament honlapján. A dokumentum szerint a külgazdasági és külügyminiszter hatásköre lesz eldönteni, hogy milyen információkat adhatnak ki a gigantikus, többnyire kínai hitelből, illetve kínai és Mészáros Lőrinc-féle beruházók által elvégzett munkákkal kapcsolatban.