Szerbiának és Bosznia-Hercegovinának a feljegyzések 120 évvel ezelőtti kezdete óta a legsúlyosabb esőzésekkel és legerősebb áradásokkal kellett szembenéznie az elmúlt évben. A május közepi áradások több mint 2000 millió dolláros veszteséget és kárt okoztak Szerbiában, míg Bosznia-Hercegovinában az áradások és földcsuszamlások 90 ezer embert tettek otthontalanná - derül ki a Germanwatch nevű német közhasznú szervezet párizsi klímacsúcson bemutatott jelentéséből.
A károk tekintetében hatodik helyre került Bulgáriában az áradások és számos jégverés 31 ember halálát okozta 2014-ben és súlyosan károsította a mezőgazdaságot és a turizmust.
"Szélsőséges csapadékokkal kell számolniuk az embereknek és az országoknak a melegedő klímában"
- mondta el Sönke Kreft, a Germanwatch vezetője, a tanulmány szerzője.
Az európai országok támogatást kaptak az Európai Unió Szolidaritási Alapjából, ami rámutat arra, hogy milyen segítséget jelenthet az az új globális szintű, a klímaváltozás megfékezését célzó egyezmény, amely a párizsi klímacsúcs lezárásaként születhet - fejtette ki Kreft.
A három balkáni állam mellett a leginkább sújtott hat nemzet között van még Afganisztán, a Fülöp-szigetek (4. hely) és Pakisztán.
A Germanwatch jelentése összegezte az 1995 és 2014 közötti időszakot is, ez alapján a legsúlyosabb károkat szenvedett országok Honduras, Mianmar (korábban: Burma) és Haiti.
"A klímaváltozás hatásai nem igazságosak"
- tette hozzá Kreft. A szakértő hangsúlyozta: az elmúlt húsz évben leginkább érintett tíz ország közül kilenc alacsony vagy alacsony-közepes jövedelemszintű ország volt, és a 2014-ben leginkább sújtott európai országok is a legszegényebbek közül kerültek ki.