A politikus felidézte, hogy a referendum kérdését szerették volna szó szerint beemelni az alaptörvénybe, elkerülve ezzel a népszavazással járó költségeket és annak kockázatát, hogy nem lesz eredményes a voksolás. Szerinte alacsonyabb a szavazói hajlandóság, amikor az emberek látják, hogy a parlament négyötöde ugyanazon az állásponton van.
Staudt Gábor jelezte, hogy a plenáris ülésen is kezdeményezik a javaslat tárgyalását. A népszavazás is oda vezet, hogy ősszel alaptörvényt kell módosítani, mert ez a legstabilabb megoldás – érvelt.
A jobbikos politikust kérdezték arról is, hogy a Hír TV felvétele szerint Rubovszky György kereszténydemokrata politikus Áder János államfő újraválasztásáról beszélgetett egy képviselőtársával, és úgy fogalmazott: "közölték, hogy nem létezik, hogy újraválasszák, a Viktor nem engedi".
Staudt Gábor ezt "ritka őszinte pillanatként" jellemezte, és fájónak nevezte azt, ha egy ember döntésétől függ, ki lehet köztársasági elnök. Hozzátette: azért kezdeményezték a közvetlen államfőválasztást, hogy az emberek dönthessenek és ne a parlamenti többség, amely a miniszterelnök kérése szerint voksol.
Megjegyezte azt is, kíváncsi lenne arra a listára, amin az szerepel, mit enged és mit nem enged a kormányfő. "Jó lenne tudni mi az a mozgástér, amiben egy országgyűlési képviselő mozoghat" - fogalmazott, kifejtve: másként állnának a dolgokhoz, ha tudnák, hogy egy ember szimpátiáját kell elnyerniük.
Csak alaptörvény módosítással lehet megakadályozni a betelepítési kvótát?
A Jobbik a népszavazást követően is szükségesnek tartja az alaptörvény módosítását a kötelező betelepítési kvótával kapcsolatban.