Két évvel ezelőtt az azeri fegyveres erők promóciós videójában feltűnt a cseh Dana önjáró löveg. A gond csak az, hogy az EBESZ-nek még mindig érvényben van az Azerbajdzsánba irányuló fegyverek exporttilalma.
A csehek azonnal jelezték, hogy hivatalosan csak a Tátra alvázát exportálják Azerbajdzsánba – derül ki az investigace.eu nevű oldalról.
1992-ben az ENSZ és az EBESZ is embargó alá vonta Azerbajdzsánt, hiszen az ország Örményországgal került háborúba. Tíz évvel később az ENSZ visszavonta az embargót, de az EBESZ-é a mai napig érvényben van. A konfliktus sem szűnt meg, hiszen Hegyi-Karabahban a mai napig előfordulnak kisebb összetűzések a két ország között.
A csehek pedig azt állítják, hogy tiszteletben tartják a nemzetközi szervezetek embargóit, sőt ennél tovább is mennek: oda nem exportálnak, ahol szerintük a biztonsági helyzet nem megfelelő.
Hogyan kerültek a lövegek Azerbajdzsánba?
A fegyverkivitelt a cseh Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak kell engedélyeznie. A kormány tagadja, hogy tudták volna, valójában hová kerülnek a lövegek. Azonban előkerültek olyan dokumentumok, amelyek szerint az áruk végfelhasználójának egyértelműen Azerbajdzsánt jelölték meg. A címzett azonban az izraeli Elbit nevű cég volt.
Azerbajdzsán szófiai nagykövetségéről újonnan kiszivárgott dokumentumok szerint a követség engedélyt kért az állami tulajdonú Silk Way Airlines számára, hogy diplomáciai fedezet mellett nagy mennyiségű katonai eszközt szállíthassanak át a bolgár légtéren át.
Az árú csak 12 órát töltött Izraelben, ahol felszerelték kommunikációs és vezérlőrendszerekkel, majd ugyanaz a gép vitte is azokat Szlovákiába. Az MSM Martin nevű vállalat 54 Tátra alvázat importált Izraelből, majd ugyanennyit exportált leányvállalata, a Real Trade a zsidó államba.
Onnan kerültek végül Azerbajdzsánba. Tehát az izraeli és szlovák kerülőút azért volt szükséges, hogy olyan átalakításokat végezzenek, amelyeknek köszönhetően az alvázak végül önjáró löveggé váltak. Megsértve ezzel – mivel a kiszivárgott dokumentumok szerint a kormány tudta, hogy a végcél Azerbajdzsán – az EBESZ érvényben lévő exporttilalmát.
Már csak az a kérdés, hogy az azeriek miért büszkélkedtek velük ahelyett, hogy elrejtik őket, és csak akkor veszik elő, ha szükség van rájuk?