Jobbközép vezetés Prágában, a cseh Donald Trumppal az élen – de kicsoda Andrej Babiš?

Ahogy arról mi is beszámoltunk, a cseh parlamenti választásokat toronymagasan nyerte az ANO 2011. Andrej Babiš 2011-ben alapított pártja letarolta Csehországot, a milliárdosból, aki már pénzügyminiszter is volt, most miniszterelnök lehet.

Ki ez az ember?

Babiš 1954-ben született, Pozsonyban. Apja tagja volt a csehszlovák kommunista pártnak, diplomataként dolgozott. Hamar Svájcba került, gyerekkorának egy részét ott töltötte, így megtanult németül és franciául. Azóta oroszul és angolul is tud, érdekesség, hogy a cseh nyelvet viszont nem tudta száz százalékosan elsajátítani.

Ezután Marokkóba ment, ahol a Petrimexnek dolgozott. Ez a nemzetközi kereskedelmi cég a szlovák kommunisták kezében volt, így azzal is meggyanúsították, hogy a csehszlovák titkosszolgálat embere, sőt, néhányan egyenesen a KGB-ügynöknek tartották.

Visszatérve Csehországba az Agrofert vezetője lett, amiből felépítette az ország egyik legnagyobb vállalatát (az Agrofert a Petrimex leányvállalata volt). Közben valamilyen ügyeskedés történt a háttérben, mert az Agrofert svájci tulajdonba került, a Petrimex ki is rúgta Babišt, mert szerintük ő segített a hatalomátvételben. Ezután sokáig csak a mezőgazdasággal foglalkozott.

Beszállt máshova is

Miután csúcsra ért a mezőgazdaságban, beszállt a vegyiparba, de vannak Michelin-csillagos éttermei, egészségügyi (Hartenberg Kapital) vállalkozása, de ami talán a legfontosabb: médiumokat is az érdekkörébe vont (napilapok: a Mladá Fronta Dnes és a Lidové Noviny). Az összeférhetetlenségi törvényt kijátszva speciális alapba tette ezeket. Cseh- és Magyarországon kívül már Németországban is terjeszkedik.

Milyen a viszonya Magyarországgal?

Komoly érdekeltségei vannak hazánkban, itteni cégei félmilliárd eurós (150 milliárd forintos) forgalmat generálnak. Agrofert elnevezéssel működik a központ Budaörsön, ezekkel a részegységekkel:

• IKR Agrár – Bábolna

• NT Élelmiszerfeldolgozó – Kiskunfélegyháza

• Agrotec Magyarország – Komárom

• Ceres Sütőipari Zrt. – Győr

A kvótaellenességben biztos, hogy megtalálják majd a közös hangot Orbán Viktorral. Egy 2015-ös dokumentumfilmből kiderült, hogy Pető Tibor magyar nagykövetnek azt mondta (egy bekapcsolva felejtett mikrofon miatt lehetett hallani), hogy Magyarországon sokkal jobb a belpolitika, mert nem kell annyit egyezkednie a kormánynak. Kiemeli, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel többször is találkozott már, mire Pető tájékoztatja, hogy nálunk Orbán Viktor a legfontosabb ember.

"Ha a magyar miniszterelnökkel találkoznék, engem itt megköveznének a hülye újságírók. Hogy találkozott Orbánnal, veszélyes a demokráciára."

 - mondja erre Babiš.

A magyar kormánynak jó lehet az új felállás, mert könnyen elképzelhető, hogy az euroszketipkus ANO a cseh-szlovák tengelyt lecseréli a magyar-lengyel kettesre a visegrádi négyeken belül, de néhány elemző szerint pont a Pozsony-Prága szövetséget fogja erősíteni. Az Európai Unió alcímnél tovább tárgyaljuk viszonyát a V4-ekhez.

2011-től politizál

Babiš 2011-ben alapította az ANO-t (Akce Nespokojenych Obcanu – Elégedetlen Polgárok Akciója, a rövidítés csehül azt jelenti, hogy IGEN). A mozgalom azonnal berobbant a közéletbe, a 2013-as előrehozott választásokon a második helyen végeztek. Kifejezetten erős eredményt értek el, a győztes Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) 20,45 százalékot szerzett, az ANO 19,65 százalékot.

A milliárdos remekül használta ki azt a helyzetet, hogy a cseh emberek alapjaiban történő változásra vágynak. Alacsony a munkanélküliség az országban (3,8 százalék), sikeres a gazdaság, de a bérek nem nőnek gyors ütemben. Az elit nyomokban kommunistákat tartalmazhat, elég csak Cseh- és Morvaország Kommunista pártjára gondolni, ami a mostani választás előtt még a harmadik erő volt az országban, most is bejutottak a törvényhozásba, gyengébb eredménnyel. Bár a cseh társadalomban nincs annyira erős kommunista-ellenesség, náluk működik a lusztráció, tehát a közéletből kizárták az egykori ügynököket, magasrangú párttisztviselőket. A rendszerváltásban csalódók egyértelműen mellé álltak. Babiš patikamérlegen egyensúlyozva eltalálta az arányt a politikai korrektség felrúgásánál, ez gyakorlatilag egész Európában népszerű politika most.

A rendszerváltás előtti nyomok még mindig ott vannak Prágában, a politikai vezetés átitatódott a korrupcióval. Babiš ezért új szereplőként, jobbközép irányvonallal, elitellenes, populista, euroszkeptikus szólamokkal hamar komoly népszerűségnek örvendett, ebben természetesen segítéségére volt az is, hogy azokban a médiumokban, melyekben érdekeltséget szerzett, folyamatosan kampányolt. A milliárdos maga köré építette a pártot és a médiát is, olyannyira, hogy ha volt lehetősége, mindenhova a céges világból érkezett bizalmasait ültette.

A hárompárti koalíció

A 2013-as választások után hárompárti koalíció került kormányra: a győztes szociáldemokraták, az ANO és a kereszténydemokraták (KDU-ČSL). Babišból pénzügyminiszter lett, szívesen bírálta a szocdemeket is, de tulajdonképpen az összes hagyományos pártot. A koalíció végig feszült volt, Babiš a miniszterelnöki székre pályázott, a ČSSD-nél azt várták, hogy majd feladja ezeket az ambíciókat. Nem adta fel. Fontos momentum volt neki, hogy Csehország elnöke, Miloš Zeman inkább vele szimpatizált, ők ma már gyakorlatilag politikai szövetségesek. Érdekes, hogy az államfő pont szociáldemokrata volt, csak annyira összebalhéztak a leváltása után, hogy azóta folyamatosan kritizálja a pártot. A koalíciós kényszerházasság végül a szocdemeket nyírta ki, 8 százalékot sem sikerült elérniük most, míg az ANO 30 százalék körüli eredménnyel magabiztosan győzött.

Egyértelműen az a kép alakult ki róla, hogy ő az elitellenes újító, aki a korrupció esküdt ellensége, pedig gyaníthatóan ő is sáros néhány ügyben. Májusban miatta alakult ki kormányválság, Bohuslav Sobotka miniszterelnök még attól sem zárkózott el, hogy az egész kormány lemondjon Babiš miatt, akit adócsalással vádoltak. Később uniós támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt eljárás indult ellene, ráadásul az OLAF (az Európai Unió csalásellenes hivatala) is szaglászni kezdett. Később újra közéleti téma lett az is, hogy korábban együttműködhetett a csehszlovák állambiztonsággal. Ebből per lett, aminek a végén új eljárást indítottak. A milliárdos szerint ezek mind politikai támadások voltak és úgy látszik, hogy nem hagytak nyomot támogatottságán, sőt, még ezt is remekül beépítette kommunikációjába: az elitellenes lázadót ki akarja iktatni az elit.

Az új mandátuma miatti mentesség következtében nem is lehet majd nyomozni ellene, ha csak a parlament nem vonja meg tőle ezt a védelmet. Miloš Zeman köztársasági elnök rendőrségi provokációnak tartja az eljárást.

Babiš rengeteg apró gesztust tett, amivel tényleg a nép jelöltjévé tudott válni a szavazók szemében. Sokszor megadta a mobilszámát ismeretlen embereknek, hogy nyugodtan hívják fel, ha elakadnak valamilyen ügyintézés közben. Üzleti sikerei is emeltek népszerűségén, ha ott már sikeres tudott lenni, valószínűleg az országot is sikeresen vezetheti, ráadásul lopnia sem kell, mert van elég pénze – nagyjából így gondolkodtak róla.

Európai Unió

Babiš sokszor kijelentette, hogy nem euroszkeptikus, sőt, Európa-párti mozgalmat épített, de reformokra van szükség. A kevesebb EU-t használta is szlogenként, hasonló magyarázatokkal:

„Nem akarunk errefelé eurót, az csak újabb terület lenne Brüsszelnek a beavatkozásra.”

Az euró bevezetését ma már elutasítja, pedig korábban támogatta. A Politico írta róla, hogy a többsebességes Európa sem zavarná. Szerinte nem az integráció erősítése a legfontosabb feladat.

Babiš a külső határokat lezárná, a menekülttáborokat a válságövezetekben állítaná fel, ezekért az elvekért kész harcolni is. Magyarországnál azért mérsékeltebben kommunikál a témában. Az ANO alapvetően menekültellenes, az uniós kvótákat is elutasítják, de ő maga mindig hangsúlyozta, hogy élt már Marokkóban, semmi problémája nincs a muszlimokkal. Az EU egyébként Csehország ellen is indított kötelezettségszegési eljárást, mert 2691 menekült helyett 12 embert fogadtak be.

Keleti nyitás is érzékelhető nála (persze ez sem olyan mértékben, mint itthon), a Moszkva elleni szankciókat haszontalannak tartja, Trumpot, Putyint és Erdoğant egy asztalhoz ültetné, hogy megoldódjon a szíriai helyzet. Azt is hozzátette, hogy felszólíthatjuk Putyint, hogy hagyja el a Krímet, de arra várhatunk száz évet is.

A győzelem után nyugati újságírókkal beszélgetett, amelyből idézett a cseh közszolgálati televízió (CT24) is. Itt kifejtette, hogy Csehországnak aktív szerepre kell törekednie az EU-ban, valamint közös célokkal rendelkező szövetségeseket találnia. Kiemelte a migráció és az élelmiszerek kettős minősége elleni harcot. Ez Orbán Viktor kormányának jó hír lehet, de Babiš egyelőre csak a friss osztrák vezetőt, Sebastian Kurzot nevezte szövetségesének.

"Elő kell készítenünk a témákat, és javasolnunk kell az Európai Tanácsnak, hogy mit is akarunk megváltoztatni. Az élelmiszerek kettős minősége, a migráció elleni harcot és további kérdéseket"

 - mondta.

A V4-ről úgy fogalmazott, hogy a csoportnak új szövetségeseket kell találnia. Itt említette Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot és meg nem nevezett balkáni országokat.

Az egyik cseh gazdasági napilap (Hospodárské Noviny) így fogalmazott erről:

"Olyan ideológiai beállítottságú politikusoknak, mint Jarosław Kaczyński a lengyel konzervatív kormánypárt elnöke vagy Orbán Viktor magyar miniszterelnök számára Babiš nehéz partner lehet, ő a pragmatizmuson túl ugyanis semmiféle világos ideológiával nem rendelkezik."

Lengyelországból már lehetett hallani olyan hangokat, hogy az ANO eltemeti a közép-európai együttműködést. Martin Ehl, a cikk szerzője nem osztja azokat a véleményeket, hogy Prága ezután a magyar-lengyel pároshoz húzna, épp ellenkezőleg: Ficoval válhat erősebbé a szövetség, hogy ne kerüljenek az unió peremére.

Szerepcsere a cseh politikában

Csehországban összességében úgy értékelik az eredményeket, hogy megbuktak a hagyományos pártok. Ez gyakorlatilag egy európai szintű tendencia.

„Szerepcsere zajlik a cseh politikában. A választók radikális módon elfordultak azoktól a tömörülésektől, amelyeknek eddig monopóliumuk volt a hatalomra vagy az ellenzéki szerepre”

 - írta baloldali Právo.

Az E15 gazdasági lap is komoly pofonról beszél.

“A régi politikai rendszer valóban nagyobb pofont kapott, mint amilyet megérdemelt. Mindezek ellenére a fékek és ellensúlyok rendszere működőképes és esetleges lebontásuk még az új felállásban sem lesz egyszerű.”

A Hospodárské Noviny baljós jövőképet jósol a liberális pártoknak, akik, a lap szerint meg is szűnhetnek, ha nem integrálódnak. A Lidové Noviny konzervatív lap arra helyezte a hangsúlyt, hogy a negatív kampány nem működik Csehországban, Andrej Babiš démonizálásával nem lehetett komoly eredményeket elérni.

Az ANO programjából annyit már biztosan tudni, hogy nem akarják államosítani a cseh közmédiát. Az ottani közmédia kap ugyan állami támogatást, de döntően az előfizetői díjakból él, ezen nem is kívánnak változtatni.

"Természetesen senki semmit sem akar államosítani. A rendszerünk világos, és mi ezen semmit sem akarunk változtatni"

 - mondta a leendő miniszterelnök. Az államosítás ötletét a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) vetette fel, a kommunisták támogatásával.

Felkérik, de kikkel kormányozhat?

Miloš Zeman államfő már jelezte, hogy felkéri a győztest a kormányalakításra, ha csak az nem utasítja vissza a kormányfői tisztséget, de nyilván nem fogja. Az alakuló ülés valószínűleg november 20-án lesz.

Eredetileg szinte az összes párt elzárkózott attól, hogy egy ilyen múlttal rendelkező miniszterelnök mellé álljon, de az eredmények ezt vélhetően felülírják.

Az eléggé valószínű, hogy a ČSSD nem száll be a koalícióba, annyira kinyírta őket a legutóbbi kormányzás. Érdekes, hogy Zeman azt szeretné, hogy a harmadik helyen befutó Cseh Kalózpárt mindenképp kapcsolódjon be a koalícióba, mert nagyon jó a digitalizációs politikájuk, pedig már jelezték, hogy ellenzéki szerepre készülnek. Az államfő a Polgári Demokrata Pártot (ODS) is szívesen látná egy koalícióban.

Az ANO vezetője egyelőre csak annyit árult el, hogy minden parlamentbe jutott párt elnökével szeretne személyes találkozót a képviselőház megalakulása előtt, de ezeket csak tájékozódó jellegű beszélgetéseknek tartja, nem koalíciós tárgyalásoknak. Azt viszont kategorikusan kijelentette, hogy a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD), valamint a kommunista utódpárt nincs a potenciális koalíciós partnerek listáján.

Bárkivel is sikerül egyezségre jutni, szinte biztos, hogy konfliktusos koalíció áll fel, de az erő pozíciója Babišnál van, az elsöprő győzelem után, ugyanis ekkora fölénnyel még egyik cseh párt sem nyert választást.

Az viszont tényleg érdekes és váratlan helyzetet szülhet, ha a többi pártvezető betartja korábbi ígéretét, miszerint nem lép koalícióra egy olyan párttal, amelynek a vezetője ellen eljárás van folyamatban.

(címlapfotó: Novinky.cz)