Nem lehet másként fogalmazni, még a száraz hírügynökségi jelentésen keresztül is érzékelhető, hogy Szijjártó Péter kiakadt az Amerikai Egyesült Államokra. A magyar külgazdasági és külügyminiszter egy Szarajevóban tartott sajtótájékoztatón fogalmazott a diplomácia normáiról némileg megfeledkezve, amelyet boszniai kollégájával közösen tartott. Úgy fogalmazott,
„felháborító, hogy az amerikai külügyminisztérium más országok belügyeivel foglalkozik”.
Szijjártó a Bosznia-Hercegovináról szóló, éves amerikai emberi jogi országjelentés miatt lett paprikás, amely többek között az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, illetve a szólás- és a médiaszabadság korlátozásával kapcsolatos problémákat is említi.
„Meg kell mondjam, én meg vagyok döbbenve, és minden évben újra és újra megdöbbenek, hogy az amerikai külügyminisztérium veszi magának a bátorságot ahhoz, hogy más országokat minősítgessen, és más országok belső kérdéseiről és helyzeteiről ilyen ex katedra kijelentéseket tegyen"
– fogalmazott Szijjártó.
„Hogy jönnek ők ehhez? Én nem tudok arról, hogy Bosznia-Hercegovina külügyminisztériuma, és pláne az enyém jelentést írna más országok emberi jogi meg egyéb helyzetéről. Miért? Azért, mert egyrészt nem dolgunk, másrészt semmi közünk hozzá”
- tette hozzá.
„Felháborítónak és megdöbbentőnek tartom, hogy washingtoni bürokraták összeülnek, és mindenfajta egyoldalú értesülésekre hivatkozva, amelyeknek a finanszírozása sok esetben az Egyesült Államokból származik, tesznek ilyen kijelentéseket a mi országainkról. Hát álljon már meg a menet”
- mondta.
„Azt, hogy Bosznia-Hercegovinában ki kormányozzon és hogyan, meg hogy elégedettek-e az emberek azzal, ami van, bízzuk azokra, akik itt élnek Bosznia-Hercegovinában. Azt meg, hogy Magyarországon mi a helyzet, Washingtonban bízzák nyugodtan a magyar emberekre (.) Kikérjük magunknak azt, hogy a magyar demokráciát, a magyar emberek demokratikus választáson kifejtett akaratát bárki megkérdőjelezze”
- emelte ki.
A magyar kormány külpolitikai aktivitásába vagy az általa létrehozott intézmények dokumentumaiba belepillantva nem pontosan érthető, hogy miért háborog Szijjártó Péter. A szuverenitást mindenek elé helyező kijelentései ugyanis azt jelentenék, hogy például az ukrán nyelvtörvény kizárólag ukrán belügy, a magyar kisebbség emberi jogi helyzetével Magyarországnak nem kell foglalkoznia.
De foglalkozott és foglalkozik is vele, mert az új oktatási törvény egyebek között sérti a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló szerződést, az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2145 (2017) sz. határozatát is. Idén februárban Gulyás Gergely miniszter más ország belügyeibe egészen odáig avatkozott be, hogy megfenyegette Ukrajnát:
„ha nem változtat a nyelvtörvényen, akkor nemcsak a NATO, hanem az Európai Unió felé sincs számára út!”
Más példa a sok közül. A Demokrácia Központ Közalapítványt az alapító okirata szerint Magyarország kormánya alapította, és még ma is létezik. Nevében és képviseletében a külgazdasági és külügyminiszter, azaz Szijjártó Péter jár el. Az alapítványi célok eléggé globálisak, eléggé beavatkozás ízűek:
„A demokratikus berendezkedés földrajzi korlátoktól mentes elterjedéséhez való aktív hozzájárulás. Magyarország és a közép-kelet-európai térség államainak demokratikus átalakulása során szerzett gyakorlati tapasztalatok összegyűjtése, rendszerezése, tudományos feldolgozása és átadása. Az ENSZ-szel, az Európai Biztonsági és Együttműködési szervezettel, az Európa Tanáccsal, valamint más nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolattartás, azok tapasztalatainak és joggyakorlatának feldolgozása és hasznosítása.”
A Demokrácia Központ Közalapítvány létrehozta a Tom Lantos Intézetet is, amely egyebek között
„bekapcsolódik nemzetközi emberi jogi kutatócsoportok munkájába és nemzetközi kutatócsoportok létrehozását kezdeményezi, szervezi a forrásgyűjtést, dokumentációs tárat tart fent. Az emberi jogok, tolerancia, megbékélés és transzatlanti kapcsolatok előmozdításával végzett tudományos tevékenység elismeréseként éves rendszerességgel díjat adományoz. Az identitáspolitika és az emberi jogok területén kutatási hálózatokat létesít és működtet.”
Szijjártó szarajevói méltatlankodására egyébként reagált, David Pressman, amerikai nagykövet. Azt írta,
„ismerős a megfogalmazás. A Kreml is ezzel az indokkal utasítja vissza az Egyesült Államok kritikáit: a belügyeikbe való beavatkozás.”
A magyar külpolitika utat keres. Kérdés, hogy tartható-e, amit a szuverenitásról gondol. Azaz formálhat-e egyáltalán véleményt „más országok emberi jogi meg egyéb helyzetéről”? Vagy „ez egyrészt nem dolgunk, másrészt semmi közünk hozzá”? A válasz nem annyira nehéz.
Címlapkép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Patológiai Innovációs Inkubátor Kft. központjának megnyitó ünnepségén Budapesten 2023. március 23-án. - MTI/Kovács Tamás