Az alkotmány tiltja, hogy hivatalnokok a törvényhozás jóváhagyása nélkül külföldről származó jövedelemhez jussanak, külföldi kormányoktól ajándékot, pénzt fogadjanak el, márpedig a felperesek szerint Trump januári hivatalba lépése óta egyszer sem kért engedélyt ilyen bevételekhez.
A Fehér Ház és az igazságügyi minisztérium egyelőre nem reagált azokra a kérdésekre, amelyek a bírósági keresetre vonatkoznak, de korábban a Fehér Ház azt állította, hogy az elnök üzleti érdekeltségei nem sértik az alkotmányt. A Trump vállalkozásait összefogó holding azt közölte, hogy a külföldi kormányokat képviselő ügyfeleitől - például szállodavendégeitől, ingatlanjai bérlőitől, érdekkijáróktól - származó jövedelme nyereségét be fogja fizetni az államkincstárba, de soha nem várja el ezektől a klienseitől, hogy azonosítsák magukat.
A felpereseket képviselő két törvényalkotó az ügyben kedden tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy soha még ilyen nagyszámú kongresszusi tag - 30 szenátor és 166 képviselő - nem perelt amerikai elnököt, igaz, önmagában már az is ritkán fordul elő, hogy kongresszusi tag vagy tagok pereljék az elnököt. John Conyers képviselő hozzátette, hogy Trumpnak legalább 25 országból van bevétele, és "úgy tűnik, hogy elnökségét nyereségei maximalizálására használja fel".
Trump ellen hivatalba lépése óta mások is indítottak már hasonló pereket, például egy vendéglátó-ipari érdekvédelmi szervezet - amely szerint Trump éttermei piaci előnyt élveznek - vagy tagállami főügyészek.
Bár az elnök hivatalba lépésekor átadta ingatlanfejlesztési holdingjának vezetését felnőtt fiainak és egy magas rangú cégvezetőnek, nem mondott le a vagyonáról, ami azt jelenti, hogy joga van részesülni vállalkozásainak nyereségéből.