Tavaly május óta 122,4 ezerről 115,9 ezerre csökkent az egészségügyi alkalmazottak száma. Meggyengült egészségügy áll szemben a járvány következő hullámával - írja a népszava.hu.
Vagyis hat és fél ezer alkalmazott egészen biztosan hiányzik az ellátásból - mondta Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. aki szerint az érintettek döntően a legutóbbi hónapokban hagyták el az egészségügyet. Korábban is nagyon kevés volt a szakember, az intenzív ellátásban különösen nagy terhelés alatt dolgoztak. A szakszervezeti vezető nem tudta megmondani, hogy pontosan mi okozta a mostani példátlan létszámcsökkenést. Azt viszont hangsúlyozta, hogy a járvány második hullámában, ez nagyon súlyos helyzeteket teremthet.
Az elmúlt hónapokban több esemény is előidézhette a személyi állomány zsugorodását, és hiába a visszarendeződés, az ellátórendszer azóta is csökkentett kapacitással működik. A kórházak kevesebb ágyra engednek betegeket, így kevesebb alkalmazott is elegendő. A KSH legfrissebb adatai szerint az aktív ágyaknak még mindig csak alig több mint a fele (53,3 százaléka) van szolgálatban. Tavaly ilyenkor az ágyak kétharmadán (68,4 százalékán) feküdt beteg.
Tizenhét budapesti kórház részesül felújításban
Összesen 17 budapesti kórház részesül higiéniai felújításban a kormány új döntése szerint. A koronavírus esetleges második hullámára készülve mindezt 60 milliárd forintos hazai és uniós forrásból valósítják majd meg - közölte az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós. A felújítás a kórházak minden olyan helyiségére vonatkozik, ahol betegek tartózkodnak.
A járvány elleni védekezés sok egészségügyben dolgozónak okozott 20-30 százalékos bevételcsökkenést, mivel a vészhelyzet idején átmenetileg megszűntek a megélhetésüket biztosító kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek. A normális heti 40 óra helyett jelenleg 60-at, sőt, ügyeletekkel együtt még többet is dolgoznak az orvosok, nővérek, szakdolgozók, hogy megéljenek. A veszélyhelyzet kihirdetésekor az egészségügyben azonnal megtiltották a külföldön vagy itthon végzett plusz munkát, ami eddig a dolgozók felét, kétharmadát érintette.
Az első hullám idején bekövetkezett szakemberveszteség egy jelentős részét a nyugdíj mellett dolgozó egyészségügyiek kiesése okozhatta. Többeknek azért mehetett el a kedvük attól, hogy a „fronton” szolgáljanak a járvány idején, mert bármit is harsogott a propaganda, az egészségügyben dolgozók nem érezhették úgy, hogy megvédi őket a kormányzat.
Nehéznek ígérkezik a második hullám a szociális ágazatban is. Soós Adrianna szerint ott ugyanis 13 ezerrel apadt az alkalmazottak száma. Ez azért is aggasztó, mert a szociális gondozók anyagi helyzete rosszabb, mint az egészségügyi dolgozóké.