Az elmúlt hetekben mind az MSZP, mind a Fidesz neve felmerült annak kapcsán, hogy feketekasszát tartottak a választások során, az összegekből pedig ellenőrizhetetlen módon manipulálhatták akár a választások menetét is. Miskolcon egy nyíregyházi vállalkozó állítja azt, hogy a Kriza Ákos fideszes polgármester kabinetfőnök-helyettesével állapodtak meg arról, miszerint ő cigányokat szervez be a Fidesz kampányába, cserébe pedig cége megkapja a régi stadion, illetve a bezárt cigánysor házainak bontási feladatait. A cigányok toborzásával és későbbi szállításával felmerülő milliós költségeket állítása szerint az önkormányzatban vették át egy feketekasszából.
Az üzletből nem lett semmi, a vállalkozó szerint azonban a fideszes szavazatok 10 százalékát így szedték össze. Nagyjából ennyivel nyert Kriza Ákos polgármester a választáson.
Részletek az N1TV Felderítő c. műsorában:
Eközben a józsefvárosi MSZP ügyében NAV-nyomozás folyik, mert nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amin a szervezet vezetői arról beszélnek: feketekasszából álltak bizonyos kiadásokat, köztük kampányköltségeket is.
Csak így lehet?
Nyilvánvaló, hogy a választók összeterelése és célzott szállítása pénzbe kerül, ehhez pedig feketekasszákra van szükség, amit azok töltenek fel, akik később hasznot remélhetnek segítségükért cserébe. De lássuk, miről szóltak még a hírek:
Két éve, a 2014-es országgyűlési választások alatti percről-percre tudósításunk során rendre számoltunk be az olyan esetekről, amikor cigányokat vittek szavazni; a Fidesz az MSZP-re mutogatott, a Jobbik meg mindkettőre: tankolás, ingyen kávé, készpénz, krumpli, tyúk, bármi jöhetett a szavazatokért cserébe. Ezután a nap után csak a jobbikosok több mint harminc feljelentést tettek, mindhiába. Pedig Vona Gábor egyéni mandátuma is jó eséllyel ezen úszott el.
Mi értelme a demokráciának, ha a szavazat megvásárolható? - lehet mondani, amikor bizony egy kétezer forintért megvásárolt szavazat ugyan annyit ér, mint egy tisztességes adófizető emberé, legyen az akár buszsofőr vagy egyetemi tanár.
Vagy emlékezhetünk például a 2014. novemberi, ózdi polgármester választásra is, ahol a cigányok zsák krumplikat kaptak a szavazatukért (részletek itt): Igaz, ez nem jött össze, mert még ennek ellenére is szinte kétharmados győzelmet aratott a jobbikos Janiczak Dávid. Régebbi esetekről itt olvashatnak.
A módszer
A láncszavazás régóta bevett gyakorlat, lényege, hogy a beavatott, lefizetett szavazók saját lapjukat kiviszik, azt kinti vezetőjük beikszeli, majd a következő szavazó dobja be az urnába. Ő a saját lapját megint üresen viszi ki, a következő azt dobja be, és így tovább. Így lehet például az olcsón megvett cigány szavazatokkal biztosra menni, hiszen egyébként nem lenne rá garancia, hogy tényleg oda szavaznak, ahova "kell".
A technikai fejlődés persze itt is kimutatta hatását, mert 2014-ben olyan módszerről is hallani lehetett, hogy a szavazóknak le kellett fotózniuk mobiljaikkal a kitöltött lapot, majd kint megmutatni a főnöknek.
A Pest megyei Pilisen 2015 elején tartott időközi voksoláson a helyi cigányok beköpték a győztes MSZP-s jelöltet, mert állították: krumplit ajánlottak nekik a szavazatért, de később semmit sem kaptak. A panasz miatt ki is írtak újabb szavazást, de a Fővárosi Ítélőtábla szerint ez nem volt elég bizonyíték:
A választási csalások többnyire nehezen bizonyíthatók, ráadásul már a Fidesz-kormány tette legálissá a szavazók szállítását, annyi kikötéssel, hogy buszoztatni azért nem lehet őket: így az egész nap oda-vissza járó személyautók korát éljük, olyannyira, hogy a mostani miskolci ügyben is azt mondta a kitálaló vállalkozó, hogy
"a választások napján tíz autót tankoltunk folyamatosan".
A folyamatban lévő, és a miskolci Fideszre nézve igencsak kínos eset jelenleg is pörög: Jakab Péter jobbikos miskolci képviselő kedden jelentette be sajtótájékoztatóján, hogy mialatt Kriza Ákos polgármester még a vállalkozóval való ismeretségét is tagadja, valójában annak e-mail címére a városvezető saját elektronikus postafiókjából származó levelek érkeztek korábban.