A főiskolai és egyetemi oktatók szürreális bérhelyzetére már 2017-ben rávilágított a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, amikor kiszámolta, hogy egy Aldi-raktáros többet keres, mint egy docens - írja cikkében a G7 nevű portál.
A lapnak nyilatkozott egy harmincas évei elején járó tanársegéd, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozik, jelenleg nettó 155 ezer forintért. Abban bízik, hogy jövőre kinevezhetik adjunktusnak, ekkor fizetése nettó 185 ezer forint lehet. Viszont azon a szinten akár 10-15 évig is megragadhat valaki, ugyanis innentől le tud lassulni az akadémiai karrier előrehaladása.
Idén arányaiban még rosszabb lett a helyzet. A lapnak nyilatkozó másik tanársegéd elmondta, hogy diplomával, nyelvvizsgával rendelkező, hároméves doktori képzést abszolválva is a tanársegédi kezdőfizetése bruttó 220 ezer forint volt, ami körülbelül ugyanannyi, mint az idei 219 ezer forintos garantált bérminimum, más néven szakmunkás minimálbér.
Idén, a modellváltásnak nevezett átalakítás során 15 százalékos béremelést hajtott végre a kormány, ezt több egyetemen csak év végén kezdik el átvezetni a bérekre, de a G7 cikke szerint a tanársegédi alapjuttatás az emeléssel is a garantált bérminimum közelébe fog maradni. A 2022 elejére beígért következő, 15 százalékos újabb emelés pedig majd nem jár mindenkinek, az intézmények maguk dönthetnek majd arról, hogy ki kapjon belőle, az alapítványok alá kiszervezett egyetemeken pedig a teljesítményértékelési rendszer alapján történhet majd a források elosztása.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) szerint a siralmas bérviszonyokon az emelés nem tud érdemben változtatni, mert az lényegében csak inflációs korrekció, illetve a közalkalmazotti státusszal elveszített előnyöket kompenzálja.