Volner János több példát hozott fel ennek alátámasztására. Mint mondta, a kormány a Kincstári Egységes Számla állományát az év utolsó napjaiban rendkívüli módon lecsökkentette. Kiderült az is – folytatta –, hogy a MOL rövid időre állampapírokat vásárolt, hogy az államadósság-csökkentés legalább papíron megtörténjen. A jobbikos képviselő hangsúlyozta, az állam 229 milliárd forinttal többet költött működési kiadásokra, mint korábban. Eközben strukturális átalakítást, amely tartós államadósság-csökkentést eredményezett volna, nem hajtott végre, e nélkül pedig
fűnyíróelvszerűen történt rövid távú forrás-átcsoportosítás egyik fejezetből a másikba
– tette hozzá.
Volner János felidézte, a kormány 2010-ben elfogadta, hogy az akkor 2800 milliárd forintnyi költségre becsült központi bürokráciát az akkori ciklus végére 30 százalékkal, azaz 840 milliárd forinttal fogja csökkenteni –
ebből sem valósult meg semmi.
Mint mondta, mindeközben az oktatásra, egészségügyre és a munkaerő megújítására fordított állami kiadások részaránya négyéves időtávban csökkent, a magyar munkaerő egy része külföldre vándorolt. Jelenlegi statisztikák szerint mintegy 600 ezer magyar dolgozik nyugat-európai országokban, és fizet ott adót, ami szintén nem segíti a kilátásokat – jegyezte meg.
Volner János emlékeztetett arra, hogy az első Széll Kálmán-terv alapján a tavalyi év végére 65-70 százalékos sávra kellett volna csökkennie a GDP-arányos államadósságnak, ehelyett éppúgy 77,3 százalékot tett ki, mint 2013 végén. Hozzátette, mindez úgy történt, hogy közben államosították a GDP 10 százalékát kitevő magánnyugdíjpénztári vagyont, s felhasználták azt az államadósság csökkentése érdekében.
Trükkök a rezsicsökkentésben is
Volner János újságírói kérdésre azt mondta, a Paksi Atomerőmű új blokkokkal bővítése a rendszerváltozás óta a magyar gazdaság legnagyobb megrendelését jelenti. Jelezte, hogy a vállalkozásfejlesztési bizottság elnökeként meghívót küldött a Roszatomnak, hogy a testület ülésén a kormánnyal közösen vázolja fel azt a programot, hogy a magyar cégek miként tudnak bekapcsolódni a beruházásba, vagyis az erről szóló együttműködést tartalommal lehessen megtölteni.
A bővítés nemzetbiztonsági védelem miatti titkosításáról azt mondta, ez természetes egy ilyen hatalmas gazdasági beruházás esetén, de ez nem jelentheti, hogy ne legyen átlátható az egész folyamat.
A márciusban elinduló nemzeti közműszolgáltató kapcsán Volner János kifejtette, a rezsicsökkentés jelenlegi rendszere fenntarthatatlan, mivel a lakossági tarifák úgy csökkennek, hogy közben az állam éves szinten 50-60 milliárd forintot tesz vissza az adófizetők zsebéből a távhőcégekhez. A jobbikos politikus a hatósági eszközökkel elrendelt rezsicsökkentés helyett az erőműpark megújítását, új kapacitások létrehozását sürgette, mert így szerinte jóval nagyobb mértékű rezsicsökkentést el lehetne érni.
Hangsúlyozta, miközben a kormány húsz százalék körüli rezsicsökkentésről folytat propagandát, az Állami Számvevőszék 2013-as zárszámadása alapján tényszerűen
3,8 százalék volt a rezsicsökkentés mértéke.