Magyarország szociálpolitikája és a szegénység felszámolása volt a témája, a Civitas Intézet által szervezett „Ellenzéki Kerekasztal 2022” című beszélgetéssorozat legutóbbi tanácskozásán. Hetedik alkalommal ültek össze az Egységben Magyarországért, tehát a parlament hat ellenzéki pártjának politikusai, hogy megvitassák azokat a szociális, társadalmi, gazdasági, munkaügyi és nem utolsó sorban politikai problémákat, amelyek a szegénység, főleg a mélyszegénység állandó jelenlétét eredményezi. Szóba került ugyanakkor az állam és a mindenkori kormány szerepe is a szegénység enyhítése és megszüntetése érdekében.
Az állam beavatkozása számomra nem kérdés, hiszen az elmúlt 12 év szociálpolitikája zsákutca volt. Ha a társadalom harmada tartós szegénységben él akkor ott valami nem működik
- mondta Jószai Teodóra, a DK képviselőjelöltje.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szegénységgel foglalkozó szociális szféra képviselői, maguk is szegénységben élnek mert a kormány felháborítóan alacsony bérezést állapít meg a szociális munkásoknak.
Alulfizetett, többnyire ötven év feletti nőkről beszélünk, akiknek az elhivatottsága, a tapasztalata tartja életben szinte az egész szociális szférát. Ennek felszámolásához azonban kormányváltás kell, ugyanis nem várhatjuk, hogy jelenlegi hatalom felszámolja azt a rendszert, amelynek haszonélvezője
- jelentette ki Jószai Teodóra.
Korózs Lajos MSZP szakpolitikusa azzal kezdte, hogy Magyarországon nincs igazi fizetőképes kereslet.
A foglalkoztatottak több mint negyede a kétminimum alatt keres. Ráadásul sok jövedelem van eltitkolva, így sokkal nagyobb a szegénység, mint amit a statisztika mutat. Új bérpolitikára, adópolitikára és szociálpolitikára helyezte a hangsúlyt.
A minimálbér nettója legalább a létminimum fölé kell emelkedjen. A fejlett társadalmakban akik ott minimálbéren dolgoznak nem tudnak leszakadni és szegénységbe vagy mélyszegénységbe süllyedni
- közölte Korózs Lajos.
Az MSZP-s képviselő szerint a társadalmi szegénység elleni intézkedések egyik legfontosabb része az oktatás, a felnőttképzés lehet, mert sok területen ez az akadálya, hogy normális munkához jussanak az érintettek.
A közmunkára fordított százmilliárdok jelentős részét olyan felnőttképzésre kellene fordítani, amely a nyílt munkaerő piacon visszaigazolható tudással rendelkező munkavállalót eredményez. Annak nem látom értelmét, hogy emberek százezrei gereblyézzenek, meg sepregessenek hétről-hétre
- tette hozzá.
Kanász-Nagy Máté LMP-s képviselő szerint a progresszív adó jövedelem átcsoportosítás legfeljebb csak karcolja ezeket a kérdéseket, míg Illyés Márton a Momentum részéről úgy vélte, a szegénység legfőbb okozója az állam.
Nem a piac, hanem az állam árazza be rosszul a hazai béreket! A kormány szintű döntések számtalan területen alul fizeti a szakembereket, ami piactorzító hatású, mert leszorítja a béreket
- jelentette ki Illyés Márton a Momentum szakpolitikusa, aki szerint legalább ilyen fontos a realtív szegénység és a középosztálynak nevezett rétegtől való leszakadás problémája is.
Gér Mihály a Párbeszéd politikusa éppen ételosztásról érkezett egy roma önkormányzati képviselővel a Civitas pódiumbeszélgetésére.
Erről talán talán kevesebb szó esik, de jelentős szociális gondok vannak Pest megyében is. Jóval elmarad az országos átlagtól. Az ország közepén nyomor telepek vannak. Jelen van az éhezés és nem ritka a gyermekszegénység, az önkormányzatok pedig ki lettek véreztetve, így nem sok forrásuk marad szociális ellátásokra
- érzékeltette a kialakult helyzetet Gér Mihály a Párbeszéd részéről. A cigány érdekvédő ezután olyan elnyűtt cipőket mutatott be, amiket gyerekek és a szüleik hordanak a legszegényebb településeken.
Ander Balázs Jobbik képviselője először felidézte, hogy mielőtt politikus lett, egy olyan Somogy megyei középiskolában tanított, ahol a gyerekek kétharmada halmozottan hátrányos helyzetű volt.
Egészen friss élményem, hogy Csurgón kint a hirdetés, bruttó 210 ezerért keresnek embert egy 80 kilométerre lévő összeszerelő üzembe. Tehát ennyire nincs dél-Somogyban munkalehetőség. Olyan is volt, hogy 110 kilométerre kerestek embert és bizony vannak akik ilyen alacsony fizetés ellenére is vállalják, hogy 110 kilométert utaznak oda-vissza, mert helyben nem tudnak munkát találni
- mondta Ander Balázs.
A Barcson élő jobbikos képviselő szerint óriási felelőssége van az államnak. Úgy fogalmazott, hogy konzervatív középutas irányultsági pártként olyan programok mentén kell az ilyen régiókban helyre állítani a szociális és társadalmi gondokat, amely nem egyenlő arányban, de mégis megtalálja az egyensúlyt az egyén és az állam felelőssége között.
Az egyik legfontosabb tényezőnek azonban az általánosnak tekinthető alacsony béreket nevezte meg, amely szerinte a kormány felelőssége.
Nagyon nem mindegy, hogy az állam vezetői, a hatalmat birtoklók, azok miyen kapitalizmus-felfogással rendelkeznek. Emlékezhetünk, hogy néhány éve Rijádban Orbán Viktor, azzal csábította a szaudi befektetőket, hogy milyen olcsó a magyar munkaerő és milyen rugalmas a Munka Törvénykönyve
- idézte fel Ander Balázs a miniszterelnök korábbi kijelentését hangsúlyozva, hogy éppen az ilyen kormányzati hozzáállás miatt dolgozik éhbérért a magyar munkavállaók több mint negyede.
Annyiban vitatta Korózs Lajos véleményét a középosztálytól való leszakadásról, hogy Ander Balázs szerint hazánkban nincs igazán középosztály, mert az a szint amit a kormány középosztálynak nevez, Európában a szegényebb réteget jelentené.
A rendszerbe van kódolva az egyenlőtlenségek közötti növekedés, ha az állam nem avatkozik be. Ha a mostani dogmatikus szabadpiaci elvet követjük tovább, akkor az lesz, hogy egy szupergazdag elit, egyre gazdagabbá válik. Nézzük meg, hogyan gyarapodtak a koronavírus-járvány alatt a világ leggazdagabbjai
- vont párhuzamot Ander Balázs, a globális piaci szereplők és a hazai NER-közeli „vállalkozók” meggazdagodása között.
A Jobbik képviselője szerint a szociális és jóléti, valamint az ezekhez kapcsolódó gazdasági intézkedésekre lenne pénz, de idézett egy nemzetközi közgazdász tanulmányt, amely arról szólt, hogy Magyarországon több ezer milliárd dollár(!) tűnt el a legkülönfélébb pénzügyi csatornákon.
Ander Balázs pedagógusként szintén az oktatás jelentőségét emelte ki, mint az állam egyik legfontosabb feladatát.
A következő körkérdés, hogy a szegénységet a társadalmi és szociális egyenlőtlenségeket például milyen adó, illetve nyugdíj politikával lehetne enyhíteni. Márki-Zay Péter korábban nem zárta ki a több kulcsos adózást. Illyés Márton a Momentum képviseletében úgy vélte, például a közösségi fogyasztások tekintetében alacsonyabb adókulcsokat kell bevezetni.
Ugyanakkor azt is látjuk, hogy az állam nagyon sokat költ propagandára, néhány ember meggazdagodott, általános a túlárazás az állami közbeszerzéseken
- sorolta Illyés Márton azokat a tényezőket, amelyek révén elvonhatták a forrásokat a szociális intézkedésektől, a megfelelő bérektől, illetve az adóktól.
Ander Balázs a Jobbik alelnöke úgy vélt, ha az újraelosztás valóban demotiválja a szereplőket, akkor mástól kell elvenni a forrásokat. Brit példával élve, olyan beruházásoktól vannának el pénzeket, amelyek soha az életben nem térülnek meg. Gondolok itt például az ezer milliárd forint hitelből épülő Budapest-Belgrád vasútvonalra a titkosított hatástanulmányokkal.
Mi mindent lehetne ebből ha mondjuk ezt a pénzt a humántőkébe fektetnénk! A túlárazás pedig nem más, mint pofátlan tolvajlás! A nemzet megrablása! Az igazi megoldás mégis az lenne, ha a tortát tudnánk egyenlőbb és főleg nagyobb szeletekre vágni
- tette hozzá Ander Balázs.
Kanász-Nagy Máté az LMP szakpolitikusa beszélt a szociálpolitika finanszírozásához szükséges lehetőségekről. Ilyennek nevezte az adóvisszatérítést az adókulcsokat, vagy az úgynevezett negatatív adózásról, amely egyes nyugati országokban úgy működik, hogy nem elveszi az állam az adót, hanem bizonyos jövedelem alatt, még vissza is ad.
Jószai Teodóra arról beszélt, hogy a reményei szerint felálló új egységkormány nem ciklusokban gondolkozva akarja megoldani a szegénység problémáját, hanem generációkon átível kezdeményezésekkel. A végrehajtók vezetőinek botránya kapcsán a DK-s jelölt arról is szólt. Hangsúlyozta, nem lehet utcára tenni senkit úgy, hogy ne legyen fedél a feje felett. Utalt a járvány nyomán megjelent munkanélküliségre is.
Az "Ellenzéki Kerekasztal 2022" következő pódiumbeszélgetése január 27-én lesz a téma pedig a környezetvédelem.