A centrista Emmanuel Macron vasárnap legyőzte Marine Le Pent, ugyanakkor problémái lehetnek a nemzetgyűlési választások miatt, mivel a választók többsége nem az ő embereit támogatja – mutatott rá a BBC.
"Nagy az ellenkezés" - mondta Michel Wieviorka szociológus a BBC-nek. "Vasárnap este Macron azt mondta, hogy boldog, de nem hiszi, hogy teljesen boldog lehet, mert rengeteg problémát kell megoldania a következő hetekben."
Macron, ha rosszul szerepel a júniusi nemzetgyűlési választásokon, elveszítheti többségét, és nem tud saját kormányt alakítani. Éppen ezért ellenfelei „harmadik fordulónak” nevezik a következő szavazást.
Miért kéne ettől tartania Macronnak, ha éppen most szerezte meg a nemzeti szavazatok 58,5%-át? – tette fel a kérdést a BBC.
A brit közszolgálati sajtó szerint Macron szavazói közül sokan nem természetes támogatói a pártnak, és valószínűleg ezen emberek nem támogatják majd júniusban. A szélsőbaloldali szavazók nagy része „befogta az orrát” és úgy szavazott annak érdekében, hogy a szélsőjobbot (Le Pent) távol tartsa a hatalomtól, de számos komolyabb párt is mögé sorakozott fel, köztük a republikánusok, a zöldek és a szocialisták.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a választók 63%-a szívesebben venné, ha elveszítené Macron pártja (En Marche!) a többségét, és meg kellene osztania a hatalmát egy ellenzéki párttal is.
A szélsőbaloldali vezető, Jean-Luc Mélenchon azt tervezi, hogy ő maga lesz a miniszterelnök, ha ez megtörténne, ami nem kevés feladatot állítana Macron elé. Mélenchon azt állította, hogy Macron a francia történelem legrosszabb eredménnyel nyerte meg a szavazást. Bár ezzel a megállapítással téved, az azonban igaz, hogy a választók több mint a harmada távol maradt a választástól.
Macron gyors és fontos reformokat akar végrehajtani, hogy rávegye a megfáradt választókat, hogy a pártjára szavazzanak.
Úgy tűnik, Macron női miniszterelnököt szeretne inkább látni az ország élén. Sajtóhírek szerint Elisabeth Borne munkaügyi minisztert népszerű választásnak tekintik, mert komoly tapasztalattal rendelkezik a szociális kérdésekben, és jelenleg a szociális reformok a legfontosabbak Macron számára.
Elisabeth Borne úgy tűnik, megérti a gyorsaság szükségességét – különösen, ha az elnökválasztás mindkét fordulóját meghatározó témáról van szó. Például, a megélhetési költségekről, amelyek komoly fejfájást okoznak a francia társadalomnak, nem véletlen, hogy ez került Marine Le Pen kampányának a középpontjába is.
A választási eredmény után néhány órán belül Bruno Le Maire pénzügyminiszter megígérte, hogy 2022 végéig fenntartja a gáz- és villamosenergia árplafonját.
Agnès Pannier-Runacher gazdasági miniszter szerint a kiadások csak egyike annak a négy prioritásnak, amelyet Macronnak meg kell erősítenie az elkövetkező hetekben. A környezetvédelem, az oktatás és az egészségügy szintén kulcsfontosságú, a zöld kérdések pedig különösen fontosak a fiatal szavazók számára.
Komoly ellenhangokat váltott ki viszont az a reform, amelynek keretében Macron szeretné felemelni a nyugdíjkorhatárt 62-ről 65 évre.
Macron győzelmi beszédében kijelentette, hogy már nem egy tábor jelöltje, hanem mindenki elnöke. „Senki sem marad az út szélén” – mint mondta. Kérdés azonban az, hogy a francia társadalom részéről ez mennyire fog meghallgatásra találni.