A konfliktusok, a klímaváltozás, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború hatásai miatt tavaly 58 országban mintegy 258 millió embert sújtott tavaly akut élelmezési bizonytalanság
- áll a globális élelmezési válságokról és súlyos éhínségekről szóló éves jelentésben (Global Report on Food Crises), amit az MTI szemlézett.
Az ENSZ ügynökségekből és az Európai Unióban működő civil szervezetekből álló, az élelmezési válságokkal foglalkozó nemzetközi csoport szerdán közzétett elemzése szerint hét országban - Szomáliában, Afganisztánban, Burkina Fasóban, Haitin, Nigériában, Dél-Szudánban és Jemenben - az éhínség különösen súlyos, halálos fenyegetést jelent az ott élők számára.
A jelentés szerint a negyedik egymást követő évben világszerte emelkedett az akut élelmezési bizonytalansággal küzdő és sürgős élelmiszersegélyre szoruló emberek száma. António Guterres ENSZ-főtitkár szerint mindez "az emberiség kudarcáról szóló égbekiáltó vádirat" az éhínség felszámolására irányuló célok megvalósításában.
Noha a tavalyi növekedés részben azzal magyarázható, hogy az elemzés az országok lakosságának szélesebb körére terjedt ki, a jelentés rámutat az élelmezési helyzet folyamatos romlásának aggasztó tendenciájára.
Rein Paulsen, ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) vészhelyzetek elhárításáért felelős igazgatója
az éhínséget együttesen kiváltó, a jelentésben felsorolt okok közül kiemelte az ukrajnai háborút, amelynek következményei - a műtrágya, a búza, a kukorica és a napraforgóolaj globális kereskedelmére gyakorolt hatása - leginkább a élelmiszer-importtól függő legszegényebb országokat érintették hátrányosan.
Paulsen paradigmaváltást javasolt annak érdekében, hogy több pénzt fordítsanak olyan mezőgazdasági beavatkozásokra, amelyek révén az élelmiszerválságok előre jelezhetőkké, illetve megelőzhetőkké válnának.
Akut élelmiszerhiányról akkor beszélünk, ha valaki egy adott időszakban nem jut elegendő élelemhez, megélhetése és túlélése veszélyben van. Ez nem azonos a krónikus éhezéssel, amikor az érintettek hosszabb ideje nem jut a normál, aktív élethez szükséges ételhez.
(Címlapkép: Jemeni gyerekek használható tárgyakat gyűjtenek egy hulladéktelepen, a főváros, Szanaa határában 2020. január 30-án. Az UNICEF jelentése szerint a jemeni polgárháborúban évente mintegy 30 ezer gyerek hal meg alultápláltság által okozott betegségekben. Az országban a fegyveres konfliktus miatt humanitárius krízishelyzet alakult ki: több mint 20 millió ember éhezik, a lakosság 80 százaléka, mintegy 24 millió ember állandó segítségnyújtásra szorul. MTI/EPA/Jajha Arhab)