Az ENSZ elítélte azt a januárban végrehajtott amerikai dróntámadást, amely megölte Kászem Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda tábornokát és kilenc másik embert Bagdadban.
"Szulejmáni vezérőrnagy az iráni katonai stratégiáért, illetve a szíriai és az iraki műveletekért felelt. Ugyanakkor egy valódi, közvetlen fenyegetés hiányában az Egyesült Államok cselekedete törvénybe ütköző"
- írta Agnes Callamard, a bírósági eljárás nélküli kivégzésekre szakosodott ENSZ-jelentéstevő hétfőn közzétett jelentésében. Hangsúlyozta, hogy Washington cselekedete nemzetközi jogba ütközik.
A január 3-i amerikai dróntámadás az első ismert eset, amelyben egy állam önvédelemre hivatkozva egy harmadik ország területén hajtott végre támadást - tette hozzá Callamard.
Az Egyesült Államok egy célzott dróntámadással ölte meg Szulejmánit, aki a Közel-Keleten, így Irakban is Iránhoz hű milíciák hálózatát építette ki. Számos nyugati országban az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének vezetőjét merényletek kitervelőjeként tartották számon. Irán a nemzeti hősként tisztelt tábornok halálának megtorlásaként rakétacsapást hajtott végre egy iraki légitámaszpont ellen, ahol amerikai katonák állomásoznak.
Teherán emellett június végén elfogatóparancsot adott ki Donald Trump ellen, és az Interpol nemzetközi rendőri szervezet segítségét kérte az amerikai elnök és 35 washingtoni tisztségviselő kézre kerítéséhez, akiket a januári bagdadi dróntámadás végrehajtásával vádol.
Callamard csütörtökön fogja jelentését ismertetni az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, hogy a lehetséges következményekről, illetve intézkedésekről határozzanak.