Erdogan szerint a két félnek már nincs mit megvitatnia, a PKK lázadói vagy megadják magukat vagy a török biztonsági erők "ártalmatlanítják" őket. Harmadik út nincs - jelentette ki a török államfő és megfogadta, hogy pontot tesz a kurdok három évtizede zajló fegyveres felkelésének végére.
Törökország délkeleti részében két és fél évi fegyverszünet után, 2015 júliusában újultak ki a harcok a kurd milíciák és a biztonsági erők között. A török haderő december óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd felkelők ellen. Az összecsapások során július óta a biztonsági erők több mint 350 tagja vesztette életét és a PKK mintegy 5400 lázadóját "tették ártalmatlanná". Török ellenzéki pártok szerint civilek százai estek áldozatául a harcoknak.
A PKK-t Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tekinti. A konfliktusban 1984 óta már mintegy 40 ezren vesztették életüket.
Erdogan beszédében visszautasította a törökországi sajtószabadság helyzetét érő nyugati kritikákat. "Azok, akik demokráciából és emberi jogokból szeretnének nekünk leckét adni, először vegyék számba saját hibáikat" - fogalmazott. A török államfő "elszomorítónak" nevezte Barack Obama amerikai elnök kijelentéseit a török sajtószabadság állapotáról.
Obama múlt pénteken úgy nyilatkozott, hogy "nagyon aggasztó útra" sodorhatja Törökországot Erdogan bánásmódja a sajtóval.
Nyugaton gyakran tekintélyelvűséggel vádolják a török vezetőket, egyebek között az ellenzéki sajtó elnémítása, a Zaman médiacsoport államosítása, illetve a Cumhuriyet című napilap főszerkesztője és egyik tudósítója elleni bírósági eljárás miatt. A Cumhuriyet korábban videofelvétellel alátámasztott cikket jelentetett meg arról, hogy Törökország 2014-ben fegyvereket szállított szíriai szélsőségeseknek. Az ügyészség életfogytig tartó börtönbüntetés kiszabását kérte rájuk a "kormány hatalmának megdöntésére tett kísérlet és kémkedés" vádjával.
A török elnök felszólalásában azon véleményének is hangot adott, hogy az örmények lakta Hegyi-Karabah "egy nap visszatér majd eredeti tulajdonosához, Azerbajdzsánhoz".
Örményország és Azerbajdzsán az 1980-as évek vége óta konfliktusban áll egymással Hegyi-Karabah ügye miatt.
Szombatra virradó éjszaka hirtelen éleződött ki a konfliktus. A tüzérség és a légierő bevonásával harci cselekmények indultak, és a felek egymást vádolják a tűzszüneti megállapodás megsértésével.