A Visszaadni Esterházy Jánosnak becsületét címet viselő tudományos fórumot egy közhasznú társaság szervezte a csehországi Együttélés politikai mozgalommal és más civil szervezetekkel karöltve.
"Nem lesz könnyű küzdelem, mert a cseh és a szlovák állam nehezen érti meg és nehezen békélnek meg azzal, hogy egy kisebbségi politikusnak joga van védenie nemzetét" - mutatott rá Kavalírová.
A prágai Balassi Intézetben lezajlott konferencia keretében megnyitották a Hommage a János Esterházy című kiállítást. A Pozsonyi Magyar Galéria vándorkiállítását a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének prágai helyi szervezete hozta a cseh fővárosba.
Csehországban első ízben tartottak tudományos tanácskozást Esterházy Jánosról (1901-1957), a szlovákiai magyarság két világháború közötti, illetve a második világháború alatti vezető politikusáról.
Esterházy a 2. világháború idején, az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában - a parlament egyetlen képviselőjeként - nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvénytervezetet.
A világháború után letartóztatták, majd a csehszlovák hatóságok átadták a szovjet titkosszolgálatnak. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte, az elképesztő vád szerint a fasizmussal való együttműködésért. Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglani büntetést kapott. Az 1955-ös általános amnesztia során büntetését 25 évre csökkentették.
A súlyosan beteg Esterházy a mírovi várbörtönben halt meg 1957-ben, és 2007 őszéig nem volt ismert, hogy hol temették el. Cseh történészek - az Esterházy család kérésének eleget téve - kiderítették, hogy Esterházy urnája a prágai Motol köztemető közös sírjában található. Neve 2011 őszén felkerült a kommunizmus áldozatainak motoli emlékművére.
"Ez egy európai válasz arra, hogy így is lehet viszonyulni a kérdéshez" - jegyezte meg Pető Tibor, Magyarország prágai nagykövete, aki védnökséget vállalt a konferencia felett. Csehországban már sok minden történt annak érdekében, hogy Esterházy újra visszakerüljön a történelembe, az őt megillető helyre - szögezte le a nagykövet.
Duray Miklós, felvidéki közíró és politikus szerint "történelmi tett lenne", ha Csehország rehabilitálná Esterházyt. Duray szerint Csehországban már több lépés történt Esterházy rehabilitációja érdekében, elhárult néhány akadály, s most már a politikának kellene lépnie, hogy azután a bíróság is dönthessen a rehabilitáció ügyében.
Kocsis László, a prágai Esterházy Emlékbizottság elnöke emlékeztetett: a cseh képviselőház 2012-ben egy Esterházy rehabilitációját sürgető petícióra azt a választ adta, hogy cseh bíróságok ebben ez ügyben nem dönthetnek, mert Esterházyt egykoron szlovák bíróság ítélte el. Karel Schwarzenberg akkori külügyminiszter pedig azt mondta, hogy az Esterházy-kérdést legjobb lenne a visegrádi csoporton belül megvitatni.
A konferencián magyar, cseh és lengyel történészek tartottak előadásokat. Néhány előadó hiányolta a szlovák történészeket.