Az ülésre azon tagországokat - Csehországot, az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Magyarországot, Németországot, Olaszországot, Romániát, Spanyolországot és Szlovákiát - hívták meg, amelyekkel szemben már második szakaszba lépett a magas légszennyezettség miatt korábban megindított kötelezettségszegési eljárás.
Karmenu Vella uniós környezetvédelmi biztos arra figyelmeztette a tanácskozás résztvevőit, hogy az Európai Bírósághoz fognak fordulni, amennyiben a jövő hét végéig nem mutatják be, miként tervezik mielőbb orvosolni a problémát.
Elmondta, az uniós jogsértési eljárás során megállapított határidők rég lejártak, így nem lehet tovább késlekedni, az első ugyanis az állampolgárok védelme kell, hogy legyen.
Sajtóértekezletén a máltai biztos leszögezte: elhangzott néhány pozitív javaslat az ülésen, de ezek nem elegendőek az összkép megváltoztatásához, új és hatékony intézkedésekre van szükség.
A tagállamoknak kötelességük cselekedni. A tétlenség ráadásul jogi következményekkel is jár - hangoztatta Vella.
A délelőtti találkozóval egy időben a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistái tüntettek az Európai Bizottság épülete előtt.
Magyar részről V. Németh Zsolt környezetügyért is felelős államtitkár vett részt az ülésen, aki a földművelésügyi minisztérium közleménye szerint rámutatott, hogy az elmúlt években jelentős lépések történtek Magyarországon a légszennyezettség hatásainak csökkentésére, számos területen javult a helyzet.
Mint közölte, kiemelt cél a lakosság egészségi állapotának javítása, az ország ezért a lehetőségeihez képest eddig is sokat tett a levegőminőség javítása érdekében, és folyamatosan dolgozik további intézkedéseken, elkötelezett a helyzet javítása mellett.
Európában évente legalább 400 ezren halnak meg a rossz levegőminőség miatt, és még többen szenvednek légszennyezés okozta légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségekben. A rossz légminőség évente több mint 20 milliárd euróba kerül az európai gazdaságnak - közölte az Európai Bizottság.
Amennyiben egy tagország az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egy figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, bírság kiszabását javasolva az érintett állammal szemben.