Így reformálná meg az Európai Uniót a Merkel-Macron tengely

A két delegáció a német kormány Berlin melletti vendégházában, a Meseberg kastélyban ült tárgyalóasztalhoz, köztük Angela Merkellel és Emmanuel Macronnal. Közös céljuk, hogy új lendületet adjanak az Európai Uniónak. A javaslatok kidolgozásakor négy fő területre koncentráltak:

• kül-, biztonság- és védelempolitika

• illegális migráció

• gazdaságpolitika és digitális átalakulás

• intézményi változtatások

Az egyeztetések végén a német kancellár és a francia államfő közösen tartottak sajtótájékoztatót, ahol ismertették a részleteket.

Intézmények

Elképzelésük szerint csökkenteni kellene az Európai Bizottság létszámát, szakítanának azzal a gyakorlattal, hogy valamennyi tagország delegál állandó küldöttet a testületbe. Merkel szerint a legnagyobb államoknak is el kellene fogadniuk, hogy nincs folyamatosan uniós biztosuk.

Javasolják, hogy a 2014-es EP-választáson alkalmazott csúcsjelölti rendszer kiterjesztésével a 2024-es választástól vezessék be a „transznacionális választási listát”.

Külpolitika, biztonság, védelem

Fejlesztenék az EU védelmi képességeit, és változtatnának a külpolitikai döntéshozatalon. Merkel szerint az állandó strukturált együttműködést (PESCO), ki kell egészíteni az „európai intervenciós kezdeményezéssel”. Ez azt jelenti, hogy nem csak a fegyverrendszerek fejlesztésében, hanem a konkrét katonai műveletekben is közös stratégiát követnének.

Szakítanának azzal a gyakorlattal, hogy az unió minden külpolitikai kérdésben egyhangúlag határoz. Megfontolandó elképzelésnek tartják, hogy az ENSZ BT mintájára létrehozzanak egy EU-s biztonsági tanácsot.

Gazdaságpolitika

Itt elsősorban az euróövezettel kapcsolatos javaslatokról esett szó, ebben a kérdésben viszont máshogy gondolkodnak a franciák és németek. Macron célja, hogy az euróövezetnek legyen saját költségvetése, több százmilliárd eurós nagyságrendben, Berlin viszont ezt nem támogatja, maximum néhány tízmilliárdos közös alapot hoznának létre, de közös költségvetést semmiképp.

Ebben a kérdésben nem sikerült egyértelműen dönteni, mert a Mesebergi Nyilatkozatba végül nem került konkrét összeg az euróövezeti költségvetésről.

Macron elismerte, nem lenne ideális helyzet, ha 19 országra kiterjedő részleteket 2 állam határozna meg. Jövő héten elkezdődnek az ezzel kapcsolatos egyeztetések, év végére szeretnék kidolgozni azt a rendszert, ami 2021-től indulhat el.

A költségvetés, vagy közös alap tagállami befizetésekből, uniós forrásokból és önálló, például a pénzügyi tranzakciók megadóztatásából keletkező bevételekből gazdálkodna, külön szervezetet hoznának létre a működtetésére.

Merkel továbbfejlesztené az euróövezeti válságkezelő mechanizmust (ESM) is, ami egy lépés lenne az európai valutaalap felé, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mintáját követve. A koncepció szerint ez az intézmény vizsgálná a tagországok államháztartási gazdálkodását és hitelekkel támogatná az egyensúlyt.

Digitális átalakulás

Létesítenének egy egyetemekből és kutatóintézetekből álló hálózatot, ahol a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztéseket hangolnák össze. Merkel szerint az EU versenyképességét tekintve az MI alkalmazása az egyik legnagyobb kihívás.

Migráció

„Átfogó migrációs napirendet” dolgoznának ki, három alappillérrel:

• a származási- és tranzitországokkal való együttműködés az illegális migráció megfékezése és az elutasított menedékkérők hazajuttatása céljából

• az EU-s külső határ védelmének megerősítése a Frontex jelentős fejlesztésével

• közös európai menekültügyi rendszer létrehozása, kompromisszum a felelősség és a szolidaritás között

Hosszútávú célként megfogalmazták, hogy a Frontex alapjain kellene építeni egy „valódi európai határvédelmi rendőrséget”, valamint létrehoznának egy európai menekültügyi hivatalt, ami harmonizálja a tagállamok menedékjogi gyakorlatát.