A közéleti kérdésekben gyakran állást foglaló Nézőpont Intézet nem igazán izgalmas munkái a kormányzati kommunikációt követik. Az intézet nyilvános felületén, a Nézőpontok blogon egy friss elemzés az Európai Parlamenttel foglalkozik. Ebben a szerző felidézi az Európai Parlamentnek a katari foci világbajnokságot érintő, a napokban kirobbant ügyét, a véleménye a korrupcióról azonban olyannyira erősre sikeredett, hogy még saját magával is vitába száll.
Az egykézben lévő fideszes lapok szinte mindegyike átvette a komoly intézet blogjának elemzését. A baranyaiaknak szóló kiemelte például belőle, hogy az Európai Parlamentnek a Nézőpont Intézet által javasolt
„reformja soha nem volt aktuálisabb, mint ma, amikor a bűnszervezetben és pénzmosásban való részvétellel, valamint az Európai Unió politikájának kiárusítással vádolják az európai baloldal több képviselőjét és tisztségviselőjét. A korrupciós botrány túlmutat a bűncselekmény tényén, hiszen leleplezi az Európai Parlament utóbbi években folytatott képmutatását is”.
A megállapítást a többi neres portál sem hagyta ki, így például print lapok bezárása után az erdélyi magyaroknak megmaradt sem, a győr-moson-soproniak Kisalföldje, a Vas megyeieké, szóval az összes ilyesmi.
Az ugyancsak ma már kizárólag online Magyar Hírlap is idézi a blog megállapításait, az Origón pedig egy újabb nézőpontos erősíti meg kollégája álláspontját:
„Miközben Magyarországot szeretik korrupt országként beállítani, addig törvénytelen módszerekkel keresett 600 ezer eurót a baloldali Eva Kaili.”
Ez az elemző azt mondja, hasonló módszerekkel dolgozik a magyar baloldal is, élükön a Gyurcsány-párttal. Rotyis Bálint szerint mind a két eset rávilágít arra, hogy a nemzetközi és a hazai baloldal képviselői, ha felelős politikai pozícióba kerülnek, akkor az azzal járó hatalmat hamar pénzzé teszik – így az Origó.
A nézőpontos blog szerzője 2018-ban még teljesen más álláspontot képviselt a korrupciós botrányokat illetően, amelyet ugyancsak a blogon fejtett ki. A Magyarországot 2013-ban elmarasztaló Tavares, majd a 2018-as Sargentini jelentés kapcsán úgy okoskodott, hogy úgy általában, a korrupció-helyzetről alkotott vélemény leegyszerűsítő megközelítés eredménye lehet.
„Ennek leírására széleskörben bevett – ugyanakkor csak fenntartásokkal informatív – indikátor a korrupcióérzékelési index. Ez annak a kutatásnak az eredménye, amely arra keresi a választ, hogy mennyien érzik elterjedtnek a korrupció problémáját egy országban. A korrupcióval kapcsolatos közérzetet azonban számos tényező befolyásolhatja, amely nem mutatja meg a korrupció valós szintjét. A korrupcióval kapcsolatos közérzület nem alkalmas a korrupció valós szintjének mérésére, mivel mind Magyarországon, mind az Unióban ez az egyik legérzékenyebb téma a politikai és közügyeket illetően. A téma érzékenysége miatt mind itthon, mind Európában magasabb a korrupciót elterjedtnek érzők aránya, mint azoké, akik valóban találkoznak vele a mindennapokban.”
A bűnszervezet és pénzmosás befészkelte magát az Európai Unióba, s
„a korrupciós botrány túlmutat a bűncselekmény tényén, hiszen leleplezi az Európai Parlament utóbbi években folytatott képmutatását is”.
Reformja tehát a tekintélyes Nézőpont Intézet szerint időszerű és elodázhatatlan.