Ezért nem lesz SOHA fiatalos a DK

Teljesen felesleges bármilyen mélyenszántó politológiai megállapítást tenni a Demokratikus Koalíció azon jól látható és cseppet sem tagadott tervéről, hogy a fiatalok felé akarnak nyitni. Persze, hogy ezt akarják, hiszen a Gyurcsányista szavazótábor felett nem a választási rendszerrel való trükközések, hanem az idő haladtával kérdés nélkül közeledő természetes lemorzsolódás dönt, és ezen lehet akármennyit sajnálkozni, a pártnak bizony mennie kell tovább.

 

A DK azonban most végérvényesen bebizonyította, hogy egy centit sem lesz képes lefaragni a fiatalabb generációktól való távolságából. A nemrég lezajlott tisztújító kongresszuson debütált gitározós cukikampány egyszerűen annyira gáz, hogy az értelmező kéziszótár kontraproduktivitásról szóló soraiba ezentúl kötelezően fel kell tüntetni Gyurcsány Ferenc és pártjának nevét.

 

Noha mondhatni nem túlzottan ragaszkodom hozzá, hogy tanácsokat adjak a szakadár MSZP-seknek, de mégis, muszáj megkérdeznem:

Ezt a fajta kamugitározást akkor sem értettem soha, amikor nyuszis címlaplányokkal játszották be, mert ott ugyanúgy életidegenül gáz. Igaz, a jellemzően másra figyelő célközönség abban az esetben úgysem veszi észre a gitárt, tehát a kár nem jelentős. Vadai Ágnes esetében viszont inkább tartózkodnék a hasonlattól, pláne úgy, hogy akit kicsit is érdekel egy DK-s reklámfilm, az vagy újságíró, vagy már húsz éve nem él ilyen örömöknek, akkor meg mindegy is.

 

 

 

Hiába nyilatkoznak tehát a kongresszusra meghívott, mondhatni túlkoros vendégek arról, hogy milyen „fiatalos” meg „modern” ez a gitározós, színes arculat, ha egyszerűen jobban illik rá a GÁZ kifejezés, mint a bélmozgással járó gyors liftkiürítési módszer alapanyagára. Nem beszélve arról az enyhe áthallásról, hogy milyen alapon vár bizalmat egy politikus a választóktól, amikor még jópofáskodni sem tud kamuzás nélkül.