A közösségi hálón való – közelgő - háborúra a közelmúltban három eset is figyelmeztetett. A 444.hu-nak az egyik bennfentes felvázolta a Fidesz kis híján tökéletes Facebook-trollseregének működését, amit aztán be is vetetettek a kormánybontó-ellenzék kampány megindításakor. Szintén komoly visszhangja volt annak, hogy a Jobbik miniszterelnök-jelöltjének, Vona Gábornak a Facebook-oldalát több ezer indiai és indonéz álprofil kezdte hirtelen követni, a támadást azonban sikerült idejében észlelni. A Mérce pedig tegnap írt arról, hogy a Momentum Facebook-oldalán is megjelentek szingapúri és indonéz profilok. Ott viszont aktivizálták is magukat, az élővideókat nevető emojikkal kísérték, és magyar(!) nyelvű kommenteken üzentek a párt esetleges szavazóinak, hogy a Momentumra adott voks haszontalan.
Fotó: Mérce
Fotó: Vona Gábor Facebook-oldala
Nem tartjuk valószínűnek, hogy a magyar belpolitika ilyen hatást gyakorolna a délkelet-ázsiai emberekre, így valami más állhat a háttérben. Mivel állnak tehát szemben a magyar pártok?
A szándék a lényeg
Az Alfahírnek nyilatkozó közösségi marketing specialista szerint nincs új a nap alatt, a politikai felek igyekeznek kihasználni minden lehetőséget, és most már az online világban is ezt teszik. Amíg 1990-ben a plakátokat rongálták az aktivisták, addig most már a közösségi média vált elsődlegessé, egyre többen értik a Facebook működését, és most már itt próbálnak akár egymás kárára is cselekedni a különböző politikai nézeteket követő emberek, csoportok – fogalmazott.
Az nyilvánvalóan előny, hogy a Facebookon könnyebb megjelenni, bárki megteheti, hogy regisztrál magának egy, vagy több profilt, az más kérdés, hogy a Facebook pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy ezeket eltávolítsa.
A szakértő hangsúlyozta, külföldön, főleg a keleti régiókban ez egy jól profitáló biznisz, amit elsősorban nem is politikai, hanem üzleti szempontból találták ki. Néhány évvel ezelőtt nagy divat lett a virtuális rajongók vásárlása azoknál a cégeknél, amelyeknek fontos volt az, hogy látszódjon, egyre többen szeretik, követik őket. Ilyen virtuális rajongókra minimális költségekből szert tehetünk. Most is hasonló történhetett- vélekedett
Idegenek
Azonban egy magyar politikai pártnak egyáltalán nem áll érdekében az, hogy (hirtelen) több ezer ázsiai lájkolója legyen, hiszen ez alapvetően rontja a kommunikációs esélyeit, illetve ha sok az inaktív követő, a hirdetések is drágábbak lesznek.
Elképzelhetőnek tart tehát egy olyan támadást, amely során inaktív követőket terelnek a konkurens Facebook-oldalára. Sőt, még az sem biztos, hogy ezek nem valós emberek, viszont a kommunikáció szempontjából nem relevánsak.
Ugyanis – folytatta a szakértő -, akkor tud az üzenetünk jól terjedni, ha minél több ember reagál a bejegyzéseinkre, de értelemszerűen csak olyanok fognak reagálni, akik tudják is, miről van szó, és fontos is számukra az adott téma. Kommunikációtechnikai szempontból tehát hátrány, ha sok olyan követőnk van, akit alapvetően nem érdekel az oldalunk, de vélhetőleg ezeknek a támadásoknak nem ez a célja, hanem egy lejárató kampány során szolgálhat hivatkozási alapul: „nézzétek meg, a legnagyobb pártok oldalainak nem is magyarok a rajongóik, hanem egyéb nemzetiségűek!”
Azonban a zavarkeltés sem elképzelhetetlen, de ehhez magyar nyelvű profilok szükségesek. Mert azzal valóban meg lehet zavarni élőközvetítéseket, vagy posztokat, hogy ha nem odavaló, nem a témához kapcsolódó reakciók érkeznek a bejegyzések alá.
Irány a Facebook!
Előfordulhat az is, hogy a rendszer úgy érzékeli, hogy tiltott módon növelte a „megtámadott” oldal a rajongóinak a számát, így akár veszélybe is kerülhet az, de általában jó kapcsolat szokott lenni a Facebook és a jelentősebb politikai szervezetek, pártok között. A Facebook például szokott tartani képzéseket a pártok kommunikációs szakembereinek, hogy minél jobban megismerjék a működési mechanizmust.
Felvetődik a kérdés, hogy a magyar (online) társadalom mennyire érett meg erre az új kommunikációs csatornára. Csak egy szűk réteg ismeri, látja át, így a többséget sikerül nekik megvezetni?
Tíz évvel ezelőtt is a politikai beállítottságunk alapján választottunk a napilapok közül – reagált felvetésünkre a közösségi marketing specialista, de azt elismerte, hogy a Facebook és a Google mindezt felerősíti, igazodik hozzánk, és azokat a bejegyzéseket mutatja csak meg nekünk, amik közel állnak hozzánk. A politikai kampányüzenetek is ezért jutnak el nehezen az ellentétes oldalhoz, vagy ha el is jutnak, akkor azt a fogyasztók nem fogadják el, vagy épp letiltják azt az ismerőst, aki azt megosztotta velük.
Az álprofilok a bizonytalanok további elbizonytalanításában tudnak segíteni.
Az új csatatér
Egyelőre kevés a precedens, a hatástanulmány, főleg Magyarországon, viszont az információs buborékok miatt a felderítés és dokumentálás nagyon nehéz. A támadások kivédéséhez, illetve a hatékony beavatkozáshoz mindenféleképp szükség van a nonstop felügyeletre, és egy olyan riasztási láncra, ami 0-24-ben üzemel – tanácsolta a szakértő.
Addig is, meg kell ismernie ezt az eszközt mindenkinek, fel kell készülni erre a kommunikációra és tájékoztatni, oktatni kell az embereket a közösségi média használatáról.
A szakértő elmondta, a Facebook annyival most könnyebb helyzetben van, hogy az amerikai választásokon szerzett negatív tapasztalatait felhasználva tud készülni az európai választásokra, és igyekszik a pártokat tanácsokkal ellátni. A cégnél egyre több ember, algoritmus, és mesterséges intelligencia áll rendelkezésre, hogy ebben a helyzetben segítséget tudjon nyújtani.
„Izgalmas időszak elé nézzünk”
- tekintett előre a közösségi marketing specialista.