A lakástulajdonosok, kivitelezők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a védett állatokat érintő épületmunkák természetvédelmi hatósági engedélyeztetést is igényelnek
- emlékeztet az MME.
Esztergomban például a József Attila Általános Iskola szigetelése során több ezer rőt koraidenevér szorult a falak közti résekbe, amelyek a mentése most is zajlik.
Denevérmentés az iskolában
Jó tudni,
hogy a megyei kormányhivatalok a fészkek eltávolítását, a fészeküregek betömését, a denevérkolóniák áttelepítését tavasszal csak a szaporodási időszak kezdetéig engedélyezheti: a fecskefészkek eltávolítását március 31-ig, a denevérek eltávolítását a lakóüregekből április 1-31. (ősszel pedig augusztus 15-október 31.) között. Ezért nélkülözhetetlen, hogy az érintettek még időben, idén első körben legkésőbb január-februárban benyújtsák az engedélyeztetési kérelmet. Ennek elmulasztása esetén a munkálatok a lakott fészkeket, fészek- és lakóüregeket törvénysértő és embertelen módon, állatkínzást is megvalósítva, akár állatok tömegeivel együtt semmisítik meg - figyelmeztetnek a környezetvédő szakemberek.
Az MME elképesztő adatot közölt:
a hazai fecskeállomány az élőhelyek leromlása, a klímaváltozás és a társadalmi tolerancia csökkenése miatt már így is riasztó módon a felére(!) csökkent az elmúlt másfél évtizedben. Ha nem figyelünk oda rájuk, hasonló folyamatok bekövetkeztére számíthatunk a szintén épületlakó házi és a mezei verebek, egyes baglyok és denevérfajok esetében is.
Milyen következményekkel járhat a fecskék eltűnése?
Ezeknek a védett állatoknak az elpusztítása nem csak törvénytelen, de ellentétes jól felfogott érdekünkkel is. A klímaváltozás egyik következményként újabb és újabb szúnyogok terjesztett betegségek és rovarkártevők tűnnek fel hazánkban is. A fecskék, sarlósfecskék és denevérek ugyanakkor a legfontosabb szúnyogfogyasztó állatok közé tartoznak, a verebek növényi kártevő rovarokkal táplálják a fiókáikat, a baglyok pedig százával pusztítják az egereket és patkányokat. Ha megsemmisítjük ezeknek a szúnyog-, kártevőrovar- és rágcsálóvadászoknak a szaporodó- és élőhelyeit, akkor sokszorosára nőnek a védekezésre fordítandó költségek. Ennél is nagyobb probléma, hogy eközben súlyosan veszélyeztetjük a lakókörnyezetünk biológiai sokféleségét, csökkenthetjük hazánk mezőgazdasági potenciálját.
Az MME egy szemléletes példán keresztül mutat rá a probléma másik vetületére:
a sajnálatos módon 97 százalékban idegmérgek alkalmazására építő hazai szúnyogirtási gyakorlat, ami nem szúnyogszelektív, minden rovart, így a haszonnövényeinket beporzó fajok tucatjait is elpusztítja
- a melegködös irtási módszer esetében egy MTA vizsgálatban csak minden ezredik(!) elpusztított rovar volt szúnyog.
Segítségül szolgálhatnak az MME "Madárbarát" fejlesztései.
Klikkeljen
mesterséges fecskefészkek esetén, mesterséges sarlósfecskeodúk esetén, veréblakótelep-odúk esetén, egyéb mesterséges madárodúk és költőládák esetén, mesterséges denevérodúk esetén.