Kínai régészek ásatást végeztek a hunok által épített város közelében, amelyet a kínai források Tongwanchengnek, míg a helyiek Fehérvárnak neveznek. Az egykori metropoliszhoz közel megtalálni vélték a hunok szakrális áldozóhelyeit, legalább is a helyi szakemberek a romok szerkezetéből és alakjából erre következtettek.
Szenzációs lelet
Az eddigi régészeti vizsgálatok azt mutatták, hogy a döngölt földből készített építményeket a hunok készítették és használták az V. század első felében. A szenzációs lelet a város központjától messze, északra és délre is található. Kirajzolódott egy pódium alaprajza, ahol hunok megemlékeztek őseikről és isteneikről. A kínai kutatók abban reménykednek, hamarosan megismerik, hogy mi a különbség az ókori Han kínaiak és a hunok által végzett szertartások között.
Különleges hit
A hunok különleges vallásáról a kínai krónikák időről-időre beszámolnak, legelőször a Kr. e. 2. évszázadban összeállított Si Csi (Történeti feljegyzések) írták le, hogyan áldoznak isteneiknek a nagy országgyűlések előtt, illetve tavasszal, amikor elhunyt őseikre emlékeznek. A mai Datong környékén a hun-rokon népek, a tabgacsok például egy hegy tetején gyűltek össze és mutattak be áldozatot a szellemeknek és az isteneknek. Más művek is leírták, hogy a hunok nemcsak a lakott településektől távol, hanem magában a fővárosban is emeltek áldozati központokat. Egy kései mű, a Vej-su (A Vej-dinasztia története) azt írta, hogy a hun Fehérváron belül is állt egy „Kígyótemplom” amely elé különleges feliratokat készítettek a 430-as évek legelején.