Félre a pártpolitikával! Rendet tennének az állatvédelemben

A Jobbik elnöke szerint az állatvédelem egy olyan, pártpolitikától független kérdés,

melyben a magyar politika akár példát is mutathat, ahol a pártok félretéve az ideológiai vitákat képesek együtt dolgozni.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a párt nem kívánja kisajátítani ezt a kérdést, így a következő ülésre szeretnék a többi párt képviselőit is meghívni.

Úgy vélte, az állatvédők, mint civil társadalom, Magyarország egyik legerősebb és legjobban szervezett civil közege. A politikának számolnia kell az állatvédők erejével, nagyon sok ember idejét, energiáját, pénzét arra áldozza, hogy védtelen állatokon segítsen. Hangsúlyozta: a szakma és a politika szerepét jól el kell választani,

"A szakmának nem az a feladata, hogy politizáljon, a politikának pedig nem az a dolga, hogy megmondja a szakmának, hogy mi lenne a helyes"

- modnta a Jobbik elnöke.

Vona Gábor külön is felhívta a figyelmet arra, mely témák azok, amik leginkább foglalkoztatják most az állatvédőket. Az első az állatkínzással kapcsolatos törvényi szabályozás, a másik a veszélyes kutyafajták tartásának szabályozása.

Különösen az ország szegényebb régióiban jellemző, hogy harci kutyákat tartanak méltatlan körülmények között. Ez nem csupán állatkínzás, hanem a társadalmi biztonság veszélyeztetése is fennáll.

Felvetette, hogy egy ivartalanítási programra lenne szükség, ahhoz, hogy a kezelhetetlen mennyiségű állományt szabályozhassuk. Ezzel kapcsolatban merül fel a gyepmesteri telepek kérdése. Ezek működését egy 1967-es kormányrendelet szabályozza, Vona Gábor szerint ebben a kérdésben ez már idejétmúlt.

A Kerekasztalon elhangzottakkal kapcsolatban elmondta: a Jobbik azt az ígéretet tette, hogy a javaslataikat a törvényhozás elé beviszi, illetve a következő ülésre várja a kormánypártok képviselői mellett azon országos intézmények, hatóságoknak vezetőit is, akik a probléma kezelésében kulcsszereppel bírnak.

A szót ezt követően Egyed Zsolt, a Jobbik országgyűlési képviselője vette át. A politikus emlékeztetett: az első kerekasztal meghirdetésekor megígérte a résztvevőknek, hogy az ott elhangzó javaslatok törvényjavaslat formájában a magyar országgyűlés elé kerülnek majd, a fejleményekről pedig folyamatosan beszámol.

Egyed törvényjavaslatot nyújtott be például arra vonatkozóan, hogy a súlyos állatkínzásokat a Btk. 5-10 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtsa, az ilyen cselekmények elkövetői pedig eltilthatók legyenek az állattartástól. A javaslatokat a kormánypárti többség már a bizottsági szakaszban tartózkodással utasította el. A politikus szerint azonban feltételezhető, hogy a javaslatokat később fideszes indítványként benyújtják majd a kormánypárti politikusok, aminek ő is örülne, mert a Jobbik nem pártpolitikai kérdésnek tekinti az állatvédelmet.

Egyed szerint az állattartás kérdésében

évtizedes lemaradásban vagyunk a nyugati országokhoz képest.

Az ausztriai Tirol tartományban például ebadókat vetnek ki a kutyatartókra, kivéve akkor, ha ivartalanítják az állatot. A képviselő szerint Magyarországon is meg kell találni a forrást arra, hogy létrejöjjön egy országos ivartalanítási akció, melyet az államnak és az önkormányzatoknak is támogatni kéne anyagilag, hiszen hosszú távon költségcsökkentést jelent, a kóbor állatok száma pedig a nullához közelítene.

Egyed Zsolt elmondta: a kerekasztal minden résztvevője egyetértett abban, hogy nagyon fontos a prevenció és a megfelelő oktatás is. A résztvevők szorgalmazták, hogy a gyermekeket már általános iskolában megtanítsák arra, hogy kell állatot tartani, milyen feltételeket kell biztosítani ehhez.

A kerekasztal döntést hozott arról is, hogy a következő ülésre meghívják a Nébih, az ORFK, az ügyészség és a bíróság képviselőjét is. Mivel az állatkínzások jelentős része a települések szegregátumaiban történik, Egyed szerint fontos, hogy bizonyos településekről kisebbségi képviselők is részt vegyenek a kerekasztal tanácskozásán.