Óriási felelősség hárul az ellenzékre egy esetleges választási győzelem után is, hiszen továbbra is jelentős gazdasági -és politikai hatalommal rendelkezne Orbán Viktor és a Fidesz hátországa. Éppen ezért nem megkerülhetetlen a kérdés, hogy az ellenzék mit tesz azzal az Alaptörvénnyel, amit a Fidesz a maga képére és javára formált 2010 után - a Financial Times összefoglaló cikke.
A Financial Times emlékeztet, hogy Márki-Zay Péter korábban azt nyilatkozta az amerikai sajtónak, hogy a miniszterelnök alkotmányos puccsot hajtott végre. Rendszerében különleges jogok illetik meg, ily módon szinte leválthatatlan és legyőzhetetlen. Éppen ezért szeretné, ha egy esetleges ellenzéki győzelem után 60 nappal egy népszavazás formájában kérne felhatalmazást a polgároktól az alaptörvény megváltoztatására.
A probléma az, hogy több alkotmányszakértő szerint is az alaptörvényen csak kétharmados felhatalmazással lehet változtatni. Arra vajmi kevés az esély, hogy az ellenzéknek ekkora többsége legyen. 2010-ben a Fidesz, a rémgyengén teljesítő és bukott szocialista kormányok után tudott kétharmados többséget szerezni. Ezek után a Fidesz úgy alakította át a választási törvényt, hogy számára kedvező legyen. Azóta arra használta fel a parlamenti többségét, hogy kiterjessze hatalmát a médiára és a bíróságokra.
"Más demokráciákban normális, hogy az új kormánynak együtt kell működnie a távozó kormány által kinevezett tisztviselőkkel, például a jegybankelnökkel. De a Fidesz jelenlegi túlhatalmával még ellenzékből is gáncsolni tudná a napi munkát. Például, Magyarországon a Költségvetési Bizottságnak a Fidesz által kinevezett tagjai, akiknek mandátuma határozatlan időre szól, és akiket nem lehet elmozdítani hivatalukból, megakadályozhatják, hogy az új kormány elfogadja a jövő évi költségvetést, ha az szabályokat sért meg, ezzel pedig előrehozott választást indíthatnak el
- összegezte az amerikai lap.
A következő kormány számára így is nagyon nehéz gazdasági időszak jöhet, tekintve, hogy jelentős mértékű pazarlásba kezdett a választás előtt az Orbán-kormány. Megeshet, hogy üres kassza várja majd az új kormányt.
A lap felidézi, hogy az ellenzék sem egységes az alkotmány megváltoztatásának kérdésében, hiszen Karácsony Gergely még egy előválasztási vita során arról beszélt, hogy káros elképzelés ez. Úgy vélte, hogy nem szabad olyan eszközökkel játszani, mint azt Orbán Viktorék tették.
Egyes elemzők attól tartanak, hogy Márki-Zay Péter megközelítése szinte azonnal alkotmányos és politikai válságba taszítaná az új kormányt. Krekó Péter, a Political Capital elemzője szerint az alkotmánymódosítás kétharmados többség nélkül óriási veszélyeket és olyan precedenst teremtene, amely rengeteg intézményi konfliktust hozna a következő kormány számára. Ráadásul, vélhetően ezt meg is támadná a Fidesz által irányított alkotmánybíróság.
Egyesek attól tartanak, hogy ez tüntetéseket vagy akár zavargásokat is kiválthat Orbán híveinél. Mindezt pedig Brüsszel sem nézhetné tétlenül, hiszen éppen azért bírálja a jelenlegi kormányzatot, mert az nem tartja be a jogállami normákat. Egy külföldi diplomata szerint az ellenzék esetleges alkotmánymódosítása pedig úgy tűnhetne egyesek számára, mintha megtorlásra szomjazna, ami elriaszthatja a választókat. Márki-Zay arról beszélt, hogy Orbán Viktorék már nem tekinthetőek a demokratikus partnerek szövetségesének, ezért nevetséges volna az ő szabályai szerint játszani. Komoly dilemma lehet ez a következő hónapokban az ellenzék számára - írja a Financial Times.