Folyamatosan az összeomlás szélén áll a KLIK – elmaradt juttatásokkal stresszelik a tanárokat

Tavaly is ki kellett pótolni a KLIK működési költségét, ebből nem tanultak, idén is ez van, tavaly sem tudtak kifizetni időben bizonyos juttatásokat, idén sem, mi a garancia, hogy jövőre nem így lesz?

Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint az oktatási reformot az előzte meg, hogy kormány milliárdokat vont el a felsőoktatásból, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) pedig jelenleg fizetési nehézségekkel küzd, a rendszer működésképtelen.

Hogyan látja a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ sorsát, ami szimbólumává vált az egész köznevelési rendszerüknek?

- tette fel a kérdést Kunhalmi Ágnes. Emlékeztetett: a magyar miniszterelnöknek nap, mint nap jelezni kell, hogy néhány milliárd forintra szüksége van az intézményfenntartónak. Az Emmi 2015 év végére ismét 26 milliárd forintot jutat majd a KLIK-nek, hogy a rendszer ne omoljon össze. Kunhalmi szerint a rendszerváltás óta nem fordult olyan elő, hogy a pedagógusok nem kapják meg időben járandóságukat, a szakma túl van stresszelve, sokan inkább felmondanak. Az LMP-s Ikoty István is arról beszélt, hogy problémát okoz, amikor a pedagógusok nem kapják meg a kiegészítő juttatásokat, az óraadók a bérüket sem. Felmerül a kérdés, hogy ezért mikor és mennyi kártérítést kapnak. Rákérdezett arra is, hogy mikor kapnak a kulturális ágazatban dolgozók béremelést, szerinte tarthatatlan, hogy PhD végzettséggel havi 120 ezer forintos fizetésért dolgoznak levéltárakban.

Dúró Dóra elmondta, hogy a bizonytalan kifizetések mellett a tanároknak úgy kell megküzdeni a megnövekedett munkaterheléssel, hogy az új feladatok nagyobb része adminisztratív jellegű, nem része a hivatásuknak. Emellett rákérdezett a KLIK-re is. Emlékeztetett: korábban nem csak az óraadóknak nem jutott bér, konkrét programokat kellett lemondani.

Tavaly is ki kellett pótolni a KLIK működési költségét, ebből nem tanultak, idén is ez van, tavaly sem tudtak kifizetni időben bizonyos juttatásokat, idén sem, mi a garancia, hogy jövőre nem így lesz?

- fogalmazott Dúró Dóra jobbikos oktatáspolitikus a Balog Zoltán miniszternek címzett kérdésébe. Ugyanúgy a juttatások elmaradása miatt szólalt fel Tollner József a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének az elnökségi tagja, aki a házszabály alapján szólalhatott fel, a bizottság hozzájárulása után. Elmondta, hogy kollégái juttatásai tízezer forintokkal bent ragadtak a rendszerben, olyan is van, akinek 4-500 ezer forinttal tartozik a KLIK.

Balog Zoltán a Klikkel kapcsolatban úgy fogalmazott:

bonyolult rendszerről van szó, így el kellene fogadni, hogy több idő kell ahhoz, hogy bebizonyosodjon a működőképessége. A ki nem fizetett járandóságok kapcsán azt mondta: olvasói panaszlevelekre nem tud alapozni, elismerte voltak csúszások, aminek nem örül, de a végén a pénzét mindenki meg fogja kapni, záros határidőn belül.

A megemelkedett munkaterhet pedig fizetésemeléssel kompenzálta. A bizottsági ülésen továbbá a jobbikos Farkas Gergely többek között felvetetette, hogy érdemes lenne megfontolni valamilyen korrekciót a sajtóban rendre besúgó rendszerként tálalt pedagógus önértékelési csoportokkal (PÖCS) kapcsolatban. Kunhalmi Ágnes szerint egyes vélemények szerint a PÖCS-nek inkább a kormány tagjait kellene ellenőrizni. A PÖCS-öt még a fideszes Kucsák László is fontosnak tartotta megemlíteni. Farkas a felsőoktatási hallgatók csökkenő létszáma miatt is kifejezte az aggodalmát, amiben pedig a szocialista Hiller István osztozott. Balog Zoltán a PÖCS-el kapcsolatos válaszában azt mondta szakmapolitikai vitát rendeznek, a beérkezett észrevételeket megfogadják. Farkas rákérdezett az Országos Roma Önkormányzatnál feltárt szabálytalanságok további következményeire is. Roma-ügyben Balog Zoltán háláját fejezte ki Morvai Krisztina képviselőasszonynak, amiért felhívta a figyelmet egy romák által folytatott programra, ahol az állam a miniszter szerint sem biztos, hogy a legsegítőkészebben lépett fel. Témáként felmerült az egyre inkább elfajuló iskolai agresszió az LMP és a Jobbik részéről is.