Reagált a Fővárosi Ítélőtábla: a Kúria-elnök felesége képzettebb, ezért lett ő tanácselnök

Noha a szavazáson 36-14 arányban alul maradt Dr. Kovács Helga Mariann, a Kúria elnökének felesége, mégis őt választották a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégium tanácselnökének.

Mint arról beszámoltunk, annak ellenére nevezték ki júniusban a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégium tanácselnökének Varga Zs. András Kúria-elnök feleségét, Kovács Helga Mariannt, hogy a bírák által tartott választáson a voksok kevesebb mint a felét kapta, mint riválisa. A hvg.hu vasárnap azt írta, hogy a szavazáson 14-en szavaztak a nyertes pályázóra, 36-an pedig ellene.

Observer: feleannyi szavazatot kapott, mint riválisa, mégis a Kúria-elnök feleségét nevezték ki tanácselnöknek

Annak ellenére nevezték ki júniusban a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégium tanácselnökének Varga Zs. András Kúria-elnök feleségét, Kovács Helga Mariannt, hogy a bírák által tartott választáson a voksok kevesebb mint a felét kapta, mint riválisa - írja a lap birtokába jutott, kiszivárgott bírósági dokumentumokra hivatkozva a The Observer.

A szavazás eredményére reagált Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke, aki hétfői közleményében azt írta, ez nem probléma, és visszautasítja azt a feltételezést, miszerint politikai kinevezés történt volna. Úgy véli, a szavazás csak véleménynyilvánító javaslat volt, amely nem köti a kinevezőt, ugyanis a tanácselnökök kinevezése nem választással történik.

„A Fővárosi Ítélőtábla elnökeként visszautasítom, hogy a tanácselnöki kinevezés politikai befolyásra történt és egyben méltatlannak tartom ezt a feltételezést. A Fővárosi Ítélőtábla az igazgatási és ítélkezési tevékenységét a törvényeknek megfelelően végezte és végzi. (…) A véleményező szerv javaslata a kinevezésre jogosultat nem köti, ezért hamis annak a látszata, hogy a tanácselnöki kinevezés alapja kizárólag egy »bíróválasztó kollégiumi szavazás« lenne

Dr. Kovács Helga Mariann tanácselnöki kinevezésére kizárólag objektív szempontok alapján került sor

– olvasható a közleményben, amely kiemeli, hogy Kovács három szakjogászi végzettséggel, valamint egy mesterképzésen szerzett diplomával is rendelkezik.

„Rendkívül kiterjedt jogirodalmi, előadói és tudományos tevékenységet végez anyagi jogi és eljárásjogi tárgykörökben. Tudományos fokozatának a megszerzése folyamatban van. Két kommentár társszerzője, továbbá 8 évet meghaladó tanácsvezetői tapasztalata van.

Ezzel szemben a másik pályázó ilyen mértékű felkészültséggel nem rendelkezett, továbbá a nem nyertes pályázó által a pályaművében megfogalmazott célkitűzések közül az időszerűség érvényesülését a kinevező nem látta biztosítottnak, amely kiemelt társadalmi érdek” – indokolta a döntés eredményét a Fővárosi Ítélőtábla elnöke.