(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)
„A keleti politika nem tűri az önállóságot, nem tűri a függetlenséget, és nem tűri a szabadságot. Felszámolja az emberek független életét védő védvonalakat. Vagyontalanná tesz, elszegényít, kiszolgáltatottá vetkőztet, ha kell, megfélemlít. A hatalomtól függő élet láncába fűz.
Mióta a Kelet betette a lábát Magyarországra, a magunkfajta szabadságszerető magyarok mindig ugyanazt akarták; szabadulni sorvasztó öleléséből, és elzavarni hazai helytartóikat. A keleti önkény világa helyett megalkotni a magunk szabad magyar világát, kiszakadni a hatalomtól függő élet láncolatából, visszaszerezni, újrateremteni az önálló és független polgári élet garanciáit; tisztességes munkát, tulajdont, szabad vállalkozást és védelmet nyújtó jogrendet. Mindig is ez volt a kívánságunk.
Nyugati demokráciát akartunk, amely a keresztény kultúrára, a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméjére épül. Mindig is harcoltunk az áldemokrácia ellen, ahol az élet rendjét az emberek helyett a hatalom szabja meg, a hatalom önkénye működteti, ha érdekei úgy kívánják, hazugsággal, csalással, maffiapolitikával, ha kell, erőszakkal is” – mondta Orbán Viktor 2007. október 23-án, a Fidesz ünnepi rendezvényén.
Akkor ugrott be ez az emlékezetes beszéd (13-szor szerepel benne a kelet szó, kizárólag negatív kontextusban), amikor megnéztem a 444 videóját a Fudan Egyetemről, s amelyben Karácsony Gergely arról beszél, hogy „miért kéne Budapestnek örülnie annak, hogy egy olyan kínai egyetem épül alapvetően külföldi hallgatóknak, magyar adófizetői pénzből, ahol visszahozzuk azt a rendszert, amelytől hála Istennek harminc évvel ezelőtt meg tudtunk szabadulni.”
Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter erre reagálva különösnek tartotta, hogy az egyetemmel összefüggésben annak a pártnak a főpolgármestere és miniszterelnök-jelöltje hivatkozik a kínai kommunizmusra, amelyik a tömeggyilkos kommunista pártnak a jogutódja.
Éppen így különös az is, hogy az a párt szeret a legjobban kommunistázni, amelyik már – szó szerint – tucatszor leszavazta az országgyűlésben, hogy nyilvánosságra kerüljenek az ügynökakták. Amelyekből végre kiderülhetne, hogy kik, milyen körülmények között beszervezve, hány életet tönkre téve szolgálták azt a bizonyos tömeggyilkos kommunista pártot, amelyet a miniszter úr emlegetett. (Aki egyébként annak a pártnak a tagja, amelynek elnöke a KISZ-nek, vagyis a tömeggyilkos kommunista párt ifjúsági szervezetének volt a titkára).
Egyébként a politikai számonkérésnek szerintem nem ez a legfajsúlyosabb formája, hogy a jelenben görcsösen azzal revolverezzünk politikusokat (és az általuk képviselt pártokat), hogy évtizedekkel ezelőtt miről, mit, hogyan gondoltak, mondtak, hiszen változik a világ, változik az ember, és változhatnak vélemények is. Persze, bizonyos hitelességi kérdések felvethetők, és érdemes is felvetni, de lehetőleg úgy, hogy ha a másik szemében kiszúrjuk a szálkát, akkor a magunkéban is vegyük észre a gerendát.
Mert ha egy párt, jelen esetben a Fidesz ilyen erővel domborítja ki a maga antikommunizmusát, s ezzel egyidőben komcsiznak mindenkit, akik nem ők, akkor azért csak van helye annak, hogy – Gulyás Gergely szófordulatával élve – különösnek tartsuk, hogy magyar adófizetői pénzből, kínai cégek, kínai emberekkel felépítenek Budapesten egy olyat egyetemet, amely nem pusztán egy minőségi felsőoktatási intézmény, hanem – a Direkt36 megfogalmazása szerint – „a kínai politikai befolyásszerzés fontos eszköze is”, amely 2019-ben száműzte egyetemi chartájából a gondolatszabadságról és kutatási szabadságról szóló részeket, s helyére a Kínai Kommunista Párt iránti hűség kinyilvánítása került.
Habár Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Hír Tv-ben kísérletet rá, hogy elmismásolja a Budapestre tervezett egyetem Párt iránti hűségének jelentőségét, szavainak súlyát jelentősen mérsékelte, hogy ugyanezen a napon – ahogyan azt a 444 megírta – Hszi Csin-ping kínai elnök a pekingi Csingua Egyetemen arról beszélt, hogy a kínai egyetemeknek egy új generációt kell kinevelniük, akik kíváncsiak, innovatívak, és teljes mértékben hűségesek a szocializmus eszméjéhez, és persze Kínai Kommunista Párthoz.
Figyelembe véve kínai Fudan Egyetem Budapestre tervezett kampuszát, a szintén gigantikus összegű kínai hitelből megvalósuló Budapest-Belgrád vasútvonal megépítését, és általában azt a kirajzolódó képet, hogy az elmúlt években Magyarország fokozatosan a keleti világhatalmak egyfajta hídfőállásává vált az Európai Unióban, érdemes feltenni a kérdést, hogy Orbán Viktor 2007-ben elmondott szavai menyire érvényesek a mára: „A nyugati világ számára a történelmi kihívást a keleti új rend gyarapodó erői jelentik, melynek leheletét, jelenlétét, kisugárzását már a bőrünkön érezhetjük. (…)
Hiába a NATO és uniós tagság, ez nem a Nyugat, és nem a XXI. század. Ez a keleti élet, és a múlt század, amit húsz év óta próbálunk magunk mögött hagyni, de újra és újra elér, körülfon és visszahúz bennünket. (…) Az államalapítás óta Magyarország nyugati ország, amely saját jószántából soha sem akar többé a Kelet része lenni.”