A Fővárosi Ítélőtábla mostani döntésében úgy pontosította az elsőfokú ítéletet, hogy kimondta az egyik felperes - aki menekültként tartózkodik Magyarországon - esetében 5 alkalommal, a másodrendű felperes - aki egyetemi nyelvtanár - esetében 2 alkalommal akadályozták meg, hogy kínai delegáció elhaladási útvonala mellett tibeti zászlót lengessenek, illetve Tibetet éltető jelszavakat hangoztassanak.
A bíróságok megállapították, hogy a rendőrség visszaélésszerűen, kifejezetten a vélemény-nyilvánítási szabadság megakadályozása céljából lépett fel jogsértően tibetiekkel szemben, sőt még az egyenlő bánásmód is sérült azzal, hogy a helyszínen tartózkodó kínaiak szabadon lengethették zászlóikat, velük szemben senki sem intézkedett. Az egyik tibetit elő is állították, a másik esetében pedig törvényellenesen alkalmaztak testi kényszert, mindkettejüktől erőszakosan elvették tibeti zászlóikat, megtaposva, illetve a zászlórudat eltörve.
A másodfokú bíróság a kártérítések összegét nem érintve felemelte a perköltség mértékét elsőrendű felperes esetében a megítélt kártérítés 35 %-a+ ÁFA összegre, illetve megállapította, hogy az ellene alkalmazott testi kényszer az emberi méltóságát sértette meg. A rendőrség köteles elégtételadásként saját honlapján 30 napon át közzétenni a pernyertes felperesek felé kinyilvánított bocsánatkérését.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás szerint sajnálatos, hogy időről időre a magyar rendőrség az irányadó emberi jogi normákat és alapvető emberi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat megsérti, amikor kínai delegáció érkezik Magyarországra, és a védett személy megvédésére történő hivatkozással gyökerében próbálják elfojtani a Tibetből elűzött tibetiek vélemény-nyilvánítását, ezzel emberi jogi szempontból "kínai helyzetet" teremtve Magyarországon.
Tibeti aktivisták - részben jelen per felperesei - ellen 2012-ben is hasonló jellegű törvényellenes intézkedéssorozatot foganatosított a rendőrség, amely ügyben a Fővárosi Törvényszék előtt zajló személyiségi per van folyamatban. 2008-ban tibeti tüntetők ellen elkövetett rendőri jogsértések miatt peren kívüli egyezség alapján fizetett annak idején kártérítést a rendőrség. Gaudi úgy véli, ennek az ügynek a jelentősége a konkrét ügyön messze túlmutat, és egyértelművé tette a mostani döntés is, hogy az alapvető szabadságjogok gyakorlásában önkényesen akadályozott polgárok felé a rendőrség jóvátételre köteles.
"Jó volna megélni, hogy ezen és sok más - nemzeti jogvédők által kiharcolt - jogerős ítélet tanulságait végre a jövőre szólóan is messzemenően figyelembe venné a rendőrség, és ilyen és ehhez hasonló újabb törvénysértéseket nem követne el, ezt kívánja a tisztesség, a jogállamiság és jogbiztonság elve is" - fogalmazott az ügyvéd.