Macedónia eddig harmincmillió eurót költött a költségvetéséből a migrációs nyomás megfékezésére, a hadsereg és a rendőrség bevetésére több mint havi másfél millió eurót költenek. A macedónok azonban úgy érzik, hogy az erőfeszítéseiket nem támogatja az Európai Unió, amely nem adott anyagi támogatást az országnak, csak jelentéktelen felszerelést, ami jórészt alkalmatlan volt a migrációs válság kezelésére. Gjorge Ivanov a Magyar Hírlapnak méltatta Magyarország konstruktív szerepét a válságkezelésben, hangsúlyozta: hazánk pozitív példát mutatott a sikeres régiós partnerségből és együttműködésből. A macedón államfő kijelentéseit fricskának is lehet értelmezni Brüsszel felé, amikor arról beszélt, hogy a visegrádi országok sokkal több figyelmet és készséget mutattak az együttműködésre Macedóniával, mint az Unió. A visegrádi országok ugyanis az Európai Unió hezitálása és bénultsága mellett többször is rendőröket küldtek a macedón határrendőrség támogatására, de a biztonsági kockázatok megelőzése érdekében információs együttműködést is kialakítottak a balkáni országgal.
Ezután nem meglepő, hogy Gjorge Ivanov, aki hétfőn látogatást tett előbb Áder János köztársasági elnöknél a Sándor-palotában, majd Orbán Viktor miniszterelnöknél az Országházban, többször is köszönetét fejezte ki Magyarország felé.
A macedón államfő az Áder Jánossal tartott közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Macedónia és Magyarország együttműködése jó példa arra, hogyan kell egy uniós tagállamnak és egy csatlakozni vágyó országnak a kapcsolatát alakítania. Ivanov olyan barátnak nevezte Magyarországot, amely önzetlenül támogatta országa erőfeszítései az illegális migráció megfékezésében. Továbbá köszönetet mondott azért is, mert Magyarország nyíltan és őszintén támogatja Macedónia euroatlanti törekvéseit.
A sajtótájékoztatón megkerülhetetlen téma volt a macedón belpolitikai helyzet is. Ezzel kapcsolatban az államfő emlékeztetett rá, hogy más országok alkotmányos gyakorlatával szemben Macedónia alkotmánya nem rendelkezik teljes körűen az olyan helyzetekre, amikor nem sikerül határidőre első és második próbálkozásra sem kormányt alakítani.
Tavaly december 11-én előrehozott választásokat tartottak az országban, de a kormányalakítással megbízott Belső Macedón Forradalmi Szervezet–Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) húsz nap alatt sem tudott működőképes kabinetet felállítani, a macedóniai albán kisebbségi pártok pedig Tiranában, Albánia fővárosában állapodtak meg egy közös platformról. Ivanov a Magyar Hírlapnak azt mondta, ez megkérdőjelezi a Macedón Köztársaság és polgárai alapvető nemzeti érdekeit. Az Áder Jánossal tartott sajtótájékoztatón pedig úgy fogalmazott, hogy idegen államok próbálnak beavatkozni a macedón belpolitikába. Az államfő az úgynevezett albán platform nemzetközi elítélését sürgette.
Gjorge Ivanov szerint a helyzet rendezése érdekében a parlamentnek meg kell választania a házelnököt, hogy megkezdhesse rendes működését és kiírják a helyhatósági választásokat. Az államfő kiemelte: a parlamenten belül létre kell jönnie egy olyan többségnek, amely mandátumot kaphat, de ennek jelenleg jogi és politikai akadályai vannak.
Ivanov nem csak hazájának üzent - az egyébként a macedón média részéről is nagy érdeklődéssel övezett magyarországi látogatása során -, hanem az Európai Unió és a NATO vezetőinek is. Az államfő szerint országa számára egyértelmű és világos üzeneteket kell küldeni, olyan perspektívákat, amellyel nem blokkolják, hanem segítik a csatlakozást, hozzájárulva a frusztrált belpolitikai hangulat javításához. A migrációs válság és a macedón integrációs folyamatok miatt meglehetősen feszült viszony alakult ki a két szomszédos ország, Macedónia és Görögország között. Miközben uniós tagállamként Görögország a bevándorlás szempontjából léknek számít az Unióban, addig lényegében az integrációra váró Macedónia látja el azokat a határvédelmi feladatokat, amelyeket az EU nem képes megtenni a határain. Már csak ezért is jelzésértékű, hogy Ivanov kritikusan megjegyezte, Macedónia euroatlanti integrációs törekvéseit folyamatosan irracionális ellenállás nehezíti meg a déli szomszédja (vagyis Görögország) felől.
Áder János köztársasági elnök a Sándor-palotában tartott sajtótájékoztatón megerősítette, hogy Magyarország támogatja Macedónia csatlakozási szándékait az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, ugyanakkor bírálta ezen szervezeteket, mert eddig csak hitegették a balkáni országot. Áder János azt is leszögezte: Európa stabilitása a Balkántól függ. Hozzátette: egy világos integrációs stratégiának és perspektívának stabilizáló ereje lenne Macedóniára és a Balkán egészére.
Gesztusértékű volt, hogy a köztársasági elnök megköszönte Macedóniának, amiért erején felül teljesít a migrációs válság megoldásában. Az Európai Uniónak üzenve azonban kijelentette: ha a migrációs nyomás erősödik, "az EU nem lehet szűkmarkú" Macedóniával, legyen szó technikai, pénzügyi segítségnyújtásról vagy a határon szolgálatot teljesítő katonák létszámának növeléséről. A macedón belpolitikával kapcsolatos újságírói kérdéseket Áder János diplomatikusan elhárította, de a Gjorge Ivanovval folytatott beszélgetése kapcsán megjegyezte: a macedón államfő kezét megköti az esküje és az alkotmány rendelkezései. „Csak ezen elvek alapján kezdhet bárki a megoldáshoz” - tette hozzá Áder János.
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjének tájékoztatása szerint Orbán Viktor miniszterelnök a macedón államfővel folytatott tárgyaláson hangsúlyozta, Magyarország baráti érzelmekkel viseltet Macedónia iránt, illetve nagyra értékelte a macedón segítséget, amelyet az ország Európa védelméhez nyújt a balkáni migránsútvonal zárva tartásával.