A Magyar Hírlap hétfői számában megjelent interjúban Gjorge Ivanov elmondta: Macedónia nem kapott anyagi támogatást az Európai Uniótól a migrációs válság kezelésére, csak jelentéktelen felszerelést, ami jórészt alkalmatlan volt a valós igények kielégítésére. Ami anyagi támogatás érkezett az országba, azt jórészt mind a nemzetközi és civil szervezetek kapták a válság humanitárius oldalának kezelésére, de ezekre a pénzekre nincs rálátása az államnak. Ugyanakkor Gjorge Ivanov megjegyezte: a hadsereg és a rendőrség bevetésére több mint havi másfélmillió eurót költenek. „Eddig a Macedón Köztársaság harmincmillió eurót költött a költségvetésből” - tette hozzá.
A macedón államfő szerint a visegrádi országok sokkal több figyelmet és készséget mutattak az együttműködésre Macedóniával. Rendőröket küldtek, akik segítik a macedón határrendőrséget, illetve a válság napi kezelésében és a biztonsági kockázatok megelőzése érdekében történő információcserében is együttműködnek a hatóságaik. Gjorge Ivanov arra is kitért, hogy korábban meghívták a visegrádi csoport rendkívüli prágai ülésére, ahol a Macedón Köztársaság is egyenlő félként vett részt a véleménycserében és megoldáskeresésben.
„Magyarország konstruktív szerepet játszott a válságban és pozitív példát mutatott a sikeres régiós partnerségből és együttműködésből, ezért szeretném kifejezni a hálámat”
- mondta a Magyar Hírlapnak a macedón államfő.
„A balkáni útvonal minden országa, beleértve Macedóniát, és az uniós célországokat is, biztonsági kockázatokkal, az illegális migráció és a terrorizmus fenyegetésével néz szembe”
- hívta fel a figyelmet. Kifejtette: a migrációs válság megtöbbszörözi a biztonsági fenyegetéseket és veszélyezteti a jószomszédi kapcsolatokat.
„Nem szabad megengedni a migránsok szabad mozgását és kapcsolatteremtését a helyi lakossággal olyan helyeken, ahol konfliktuszónákból visszatért emberek vannak és jelen van a vallási radikalizmus”
- szögezte le.
Gjorge Ivanov emlékeztetett rá, hogy a Macedón Köztársaság az első olyan nem uniós, és nem NATO-tag ország, amely válsághelyzetet, válságkezelést hirdetett az illegális migráció miatt.
„Egy mély belpolitikai válság közepette sikeresebben kezeljük a migráns- és menekültválságot, mint sok európai ország, amelyiket meglepetésként érte a probléma”
- mondta a Magyar Hírlapnak.
Gjorge Ivanov beszélt az országát sújtó belpolitikai válságról is, illetve az albán nacionalista törekvések jelentette veszélyről.
„Semmilyen megoldás sem áshatja alá az ország egységes jellegét, s arra kell irányulnia, hogy megvédje a Macedón Köztársaság nemzeti érdekeit”
- szögezte le az államfő. Szerinte a macedón válságra egy újabb előrehozott parlamenti választás lehetséges megoldás a helyzetre.
Tavaly december 11-én előrehozott választásokat tartottak az országban, de a kormányalakítással megbízott Belső Macedón Forradalmi Szervezet–Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) húsz nap alatt sem tudott működőképes kabinetet felállítani, a macedóniai albán kisebbségi pártok pedig Tiranában, Albánia fővárosában állapodtak meg egy közös platformról, amely Gjorge Ivanov államfő szerint megkérdőjelezi a Macedón Köztársaság és polgárai alapvető nemzeti érdekeit.
„Nem adok mandátumot olyannak, aki tárgyal más országok platformjáról, amelyek megzsarolják a macedón népet, veszélyeztetik az állam integritását, szuverenitását és függetlenségét”
- fogalmazott a Magyar Hírlapnak.
A Soros György által támogatott civil szervezetek politikai tevékenységének visszaszorításával kapcsolatban kijelentette: nem szabad megengedni, hogy kihasználják a civil szférát.
„Nem csak politikai, hanem etnikai színezetet is kapnak a civil szervezetek, mivel bizonyos külföldi alapítványok hajlamosak etnikai alapon támogatni őket. Elítélek minden törekvést a civil szféra átpolitizálására és részrehajlóvá tételére. Elfogadhatatlan, hogy külföldi pénzből élő civil szervezetek politikai célokért dolgozzanak, olyan tevékenységet kezdeményezzenek, amelynek része a közvetlen külföldi ráhatás egy szuverén állam belpolitikájára.”