A magyar gazdaság 2023-ban elhúzódó recessziós állapotba került, ám lecsökkent az infláció és nagyon kedvező fordulat történt a külső egyensúlyban – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A gazdaságpolitikában nincs új stratégiája a kormánynak, így továbbra sem dolgoznak ki új gazdasági stratégiát az elhibázott újra iparosítási program helyett – olvasható a vállalat negyedéves prognózisában.

5,5 százalékos inflációt vár idénre a gazdaságkutató

A gazdaságkutató ugyanakkor nem változtatott a 2024-re 2-2,5%-os növekedést váró prognózisán. Inflációs előrejelzését viszont 5,5%-ra csökkentette.

A vállalat előrejelzése szerint a keresetek 11 százalékos és az infláció 5,5 százalékos emelkedése mellett a reálkeresetek 2024-ben bő 5 százalékkal emelkedhetnek. A fogyasztásban 2 százalékos bővülést vár a GKI erre az évre.

A nyugdíjak reálértéke az év eleji 6 százalékos emelésnél várhatóan kissé alacsonyabb infláció miatt mintegy 0,5 százalékkal emelkedik. A GKI szerint a nyugdíjprémium kifizetését a szinte biztosan 3,5 százalék alatt maradó GDP-növekedés nem teszi lehetővé.

2 százalékos csökkenés lehet a beruházásokban

A beruházásokban 2 százalékos csökkenés lehet, miután a kormány is bejelentette az állami beruházások visszafogását.

Ráadásul nem segíthetnek az EU-ból jövő pénzek sem, mert a GKI szerint azok mértéke nem, vagy alig haladja meg a tavalyi 2 milliárd eurót.

Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot

A gazdaságkutató szerint 2023-ban a mezőgazdaság mentette meg a még sokkal nagyobb visszaeséstől a magyar gazdaságot, 2024-ben ilyen húzóerő egyelőre nem látszik.

Megszorítások és forintgyengülés várható a választások után

A GKI szerint a választások után felerősödik majd a megszorítási politika, ráadásul idén elindul a túlzottdeficit-eljárás, igaz, még szankciók nélkül.

A deficit 6,5 százalékról 4,5 százalékra csökken. Ezért megszorításokra lesz szükség és a forint gyengülésére lehet számítani.

(Címlapkép: Alfahír-grafika)