Görögország összes vagyonát elszedik hitelezői?

Görögország elveszett, hitelezői ugyanis szépen ráteszik a kezüket az ország értékesebbnek és piacképesebbnek vélt kincseire.

A vs.hu készített összeállítást arról, hogy az új hitel-megállapodásnak mi lesz az ára a görögökre nézve. Ha sikerül felállítani azt az 50 milliárd eurós privatizációs alapot, amelyet az uniós vezetők elvárnak, és amelyre a görög kormányfő ígéretet tett, akkor megkezdődhet az 1300 szigetből álló ország kizsigerelése, kincseinek megdézsmálása, szervezett szétrablása.

A lap arról ír, hogy a hitelezők által elvárt 50 milliárd eurós új privatizációs alapba válogatott görög vagyonelemek kerülhetnek azzal a céllal, hogy azokat vagy azok üzemeltetési jogát pénzzé tegyék, és ebből egyrészt visszafizessék a harmadik mentőprogramnak szánt hitelt, másrészt csökkentsék a korábbról felhalmozott államadósságot, továbbá feltőkésítsék a most romjaiban heverő bankszektort, és ha még arra is jut, beruházásra fordíthassák.

A vs.hu emlékeztetett arra, hogy 2011-ben is beindítottak egy Privatizációs programot, de az nem volt túl sikeres. Mindössze 3 milliárd euró folyt be belőle. A görögök bizonyára próbálták szabotálni országuk kiárusítását, ennek azonban vége. Görögországban tehát gyakorlatilag minden eladó.

A Szirizának nyilván az volt a célja, hogy a stratégiai cégek többségi tulajdonosa maradjon a görög állam. Ilyen cégek többek között repülőtereket, kikötőket, vasúttársaságokat, közműcégeket üzemeltetnek. Azonban a Görögországra kényszerített megállapodás után ez már nem maradhat így. Persze, legyinthetnénk, mi történik akkor, ha ezeket a cégeket privatizálják. Egyszeri nagyobb összegű bevétel után az államnak többet már nem lesz közvetlenül haszna az eladásra került cégekből. A közműcégek privatizációjának káros hatásait pedig már megtapasztalhattuk a saját bőrünkön. A 90-es években a balliberális kormányok és önkormányzatok fillérekért elherdálták a magyar közműcégek jelentős részét. Akkor az volt az érv a privatizáció mellett, hogy az állam rossz tulajdonos. Persze, azt nem említették meg, hogy a főként állami tulajdonban álló francia és német közműszolgáltatók voltak a vásárlók. Az eredményeket ismerjük, mindenki szembesülhetett a következményekkel a sárga csekkek kézhezvételekor.

A görögökre tehát meglehetősen szomorú sors vár. Egy olyan országban fognak élni, amiben külföldi befektetők kezében lesz az összes stratégiai ágazat. Nekik pedig csupán papíron lesz majd beleszólásuk saját országuk irányításába. A mindenkori görög kormányoknak pedig még a jelenleginél is sokkal kisebb lesz a mozgástere. Tény az is, hogy a stratégiai ágazatok eladásával eddig minden ország befaragott.