A küszöbön áll az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok (USA) közti szabadkereskedelmi egyezmény (Transatlantic Trade and Investment Partnership - TTIP) megkötése. A tárgyalások a legnagyobb titokban zajlanak (2013 óta kilenc alkalommal ültek asztalhoz a felek), és csak komoly küzdelem árán lehet információhoz jutni, ám az egyezmény kerete, az ebben megtestesülő világkép tökéletesen kidomborodik már így is.
Ami kijelenthető, hogy a TTIP nem egy kereskedelmi egyezmény, hanem egy új (gazdasági) világrend legfontosabb letéteményese.
Sorozatunk második részében az Európai Unióval (EU) foglalkozunk. Hogyan dédelgethet birodalmi vágyakat az a közösség, amely jelenleg a legalapvetőbb kérdésekre sem képes konkrét választ adni. Balczó Zoltánnal, a Jobbik Európai Parlamenti képviselőjével beszélgettünk erről a kétarcúságról.
Róka a szabad tyúkok ketrecében
- Erre a parlamenti ülésszakra vár a feladat, hogy a képviselők elfogadják a TTIP-et. Milyen visszajelzéseket tapasztalt Brüsszelben? - kérdeztük Balczó Zoltánt.
Az EP az új ciklus első érdemi ülésén már tárgyalt a szabadkereskedelmi megállapodásról – válaszolta a független EP-képviselő.
Az Európai Bizottság tájékoztatta a képviselőket a tárgyalások jelenlegi állásáról. A többségi vélemény kritikus volt ugyan, de nem a tervezett megállapodás alapjait kérdőjelezte meg, döntően a tárgyalások titkosságát kifogásolta.
- Konkrét ellenvetések is megfogalmazódtak?
Elég két tételt kiemelni a tervezetből, amelyek már önmagukban indokolják az egyértelmű elutasítást.
Egy szabadkereskedelmi megállapodás a részt vevő felek kölcsönös érdekeit teljesítve, csakis azonos gazdasági súlyú partnerek között jöhet létre. Azonban az amerikai központú globális vállalatok ereje, érdekérvényesítése messze felette áll az európai cégekének, néhány kivételtől eltekintve.
Ezen különbség várható következményét dr. Csath Magdolna egy írásában szemléletesen úgy fogalmazta meg, hogy ha a szabad tyúkok ketrecébe beengedjük a szabad rókákat, nem lesz kétséges az eredmény.
A másik meghatározó indok az államok és a vállalatok közötti vitás ügyek jogi rendezésének a mechanizmusa, az ISDS. Ha egy EU tagállam egy adott terméket, szolgáltatást, beruházást valamilyen gazdasági, társadalmi vagy közegészségügyi ok miatt aggályosnak tart, és ezért azt tiltja vagy korlátozza, akkor az érintett cég az elmaradt profitot követelve magánbírósághoz fordulhat. E mechanizmus révén több államnak kellett kártérítést fizetnie globális vállalatoknak. Az állami szuverenitást ilyen módon csorbító tervezetet csak elutasítani lehet.
- Hangsúlyos ellenérv a közegészségügyi szabályozás várható gyengülése is.
Az EP néhány szakbizottsága külön is megfogalmazta a véleményét a tervezett megállapodással kapcsolatban, így a környezetvédelemmel, közegészségüggyel és az élelmiszer-biztonsággal foglalkozó bizottság (ENVI) is, amelynek én is tagja vagyok. Az élelmiszer-biztonságot érinti a legközvetlenebbül a TTIP.
Jellemző, hogy az Egyesült Államok tárgyalódelegációjára a legnagyobb nyomást az amerikai biotechnológiai ipar és az agrárkonszernek fejtik ki. A céljuk a szigorú uniós előírások fellazítása, lehetővé téve ezzel Európában a génmódosított növények termesztését, a klónozott állatok, illetve a leszármazottaik tenyésztését, valamint az ilyen alapanyag felhasználására figyelmeztető árucímkék elhagyását.
- Mindezek után a támogatók mivel érvelnek?
A szabadkereskedelmi megállapodás csábító előnyeként új munkahelyek létrehozását vizionálják, milliós nagyságrendben. Ezt azonban semmi nem garantálja, sőt sokkal valószínűbb az ellenkezője.
Ugyanis az EU-ban a munkahelyek 67 százalékát a kis- és középvállalkozások teremtik meg, ezen belül is döntően a kisvállalkozások. Azonban pont a kkv lehetőségeit veszélyeztetnék leginkább a tőkeerős, agresszív marketing stratégiájú amerikai cégek. Az EU egyébként is képmutató magatartást tanúsít a kkv-kal kapcsolatban. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap banki kedvezményezettjeként is őket, vagyis a 250 fő alatti vállalkozásokat deklarálja a jogszabály, majd rögtön hozzáteszi, hogy a kedvezményt ki kell terjeszteni a maximum 3000 főt foglalkoztató cégekre is.
Az európai nagykoalíció
- Hogyan értékeli, hogy június közepén nem sikerült a TTIP-ről megszavaztatni az EP-képviselőket?
Valóban napirenden szerepelt a vita TTIP-ről, illetve a szavazás a beterjesztésről. Azonban Martin Schulz, a parlament elnöke előbb a szavazást halasztotta el, majd a vita is lekerült a napirendről egy igen szűk többségű és megkérdőjelezhető szabályosságú döntést követően.
A halasztás mögött a néppárti-szocialista nagykoalíció belső vitája feltételezhető. Bár a szocialisták korábban elutasították az ISDS-t, de most, úgy látszik, a Néppárt nyomására változtatnak az álláspontjukon. Persze, nem a nyilvánosság előtt, majd zárt ajtók mögött gyúrják egymást.
Tudni kell, hogy a Néppárt a TTIP elkötelezett támogatója. Még tavaly, az Európai Bizottság munkatervéhez Szájer József egy néppárti társával nyújtott be határozatot, amelyben leszögezte, hogy "az átfogó transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerséggel kapcsolatos előrelépés kulcsfontosságú az új növekedési lehetőségek biztosításához". Schöpflin György, a Fidesz EP delegáció tagja szlovák, cseh és lengyel társával a júniusi plenáris ülés idején küldött szét a TTIP mellett kampányoló levelet.
Emlékezetes, hogy a magyar parlamentben rendezett vitanapon mind a kormány, mind pedig a Fidesz, Navracsics Tibor uniós biztossal az élen kiálltak a szabadkereskedelmi megállapodás mellett.
Közben a parlamentben...
- Ha már szóba került a magyar kormánypárt szerepe: a kettős beszéd a TTIP esetében is feltűnő. Ön szerint sikerül megőrizni hazánk GMO-mentességét?
Alapkérdés a magyar mezőgazdaság GMO-mentességének fenntartása. Ezt az Alaptörvényben foglaltak, valamint az unió által idén elfogadott, a génmódosított növények termesztésének tagállami tiltásáról szóló irányelv alapján biztosítottnak mondták.
Ez azonban tudatos félrevezetés! A hivatkozott irányelv értelmében a tagállamnak kell elindítania egy eljárást, amely során tudományos, környezetvédelmi és egyéb indokok alapján, egy-egy GMO-növény kereskedelmére vonatkozó, az EU teljes területére megadott engedély alóli felmentést próbál kieszközölni. A feltételek között az is szerepel, hogy a hivatkozott indokot nem elegendő bebizonyítani, annak "kényszerítő erejűnek" is kell lennie. Amennyiben a bizottság a kérést nem tartja megalapozottnak és azt elutasítja, akkor az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentesség csupán írott malaszt lesz, mivel az uniós jog a tagállami alkotmány felett áll.
- A Fidesz szerint, ha nem tetszik a TTIP, akkor majd a magyar parlament nemmel szavaz.
Kormánypárti politikusok az országgyűlési vitanapon valóban váltig hangoztatták, hogy ha mégsem felelne meg az érdekeinknek a megállapodás, akkor majd nem fogjuk azt ratifikálni. Ehhez azonban a TTIP-et úgynevezett vegyes megállapodásnak kellene minősíteni, mert ebben az esetben van csak szükség országgyűlési jóváhagyásra.
A szerződés elfogadásának jogi folyamatára vonatkozó kérdés csak a tárgyalások lezárása után, a végleges rendelkezések ismeretében válaszolható meg.
- Ilyen ellenszélben mit tehetnek az ellenzők? Mit tehet a Jobbik?
Nincs más lehetőségünk, minthogy minden eszközt felhasználjunk a közvélemény hiteles tájékoztatására, a félrevezetés leleplezésere, hogy a magyar lakosság, a civil szervezetek révén is nyomást tudjon gyakorolni a kormánypártokra.
Az EP weblapja a következő üdvözlettel fogadja az odalátogatót: "Az Európai Parlament az Európai Unió egyetlen közvetlenül megválasztott szerve. Az Európai Parlament 751 képviselője Önöket, a polgárokat képviseli." Ha valóban a polgárokat és nem a globális vállalatok érdekeit képviseljük, akkor ezt a megállapodást végleg le kell venni a napirendről.
Az Európai Egyesült Államok
- Vajon a nemzetállamok eltűnése, leépítése a fejlődésünk elengedhetetlen feltétele, vagy éppen a társadalmi összeomlás kiváltója?
A nemzetek, a nemzetállamok csak úgy lesznek képesek a szuverenitásokat megőrizve megmaradni, ha elvetik az egységes európai birodalom megépítését, ha meg sem épül az.
Azért használom a birodalom szót, mert az EU jelenleg nem egy USA-típusú föderatív államszerveződés megteremtésének irányába halad, ahol ugyan létezik a központi kormányzat, de a szövetségi államok viszonylagos önállóságban élnek, hanem egy sok nemzetiségű, sok nyelvű közösséget kívánnak a brüsszeli döntéshozók egyetlen központból irányítani.
Azonban az elmúlt időszak eseményeiből az is kiderült, hogy hiába a grandiózus törekvések, az unió a jelenlegi irányításával, működésével olyan alapvető problémákat nem tud megoldani, mint a bevándorlás, vagy éppen a görög államcsőd. Ugyanakkor, ezek a negatív folyamatok lehetőséget adnak az egész együttműködési struktúra újragondolására.
(A Stop TTIP oldalon Ön is támogathatja aláírásával a szabadkereskedelmi egyezmény elleni civil küzdelmet.)