Haszan Róháni távozó iráni elnök elismerte vasárnap nyilvánosan is, hogy kormánya az ő nyolc évig tartó hivatali idejében időnként "nem mondta el a teljes igazságot" a népnek - számol be róla a Magyar Távirati Iroda.
Ennek előzménye, hogy Ali Hámenei ajatollah, az ország legfelsőbb politikai és vallási vezetője Róháni elnökségét értékelve felhánytorgatta neki kormánya kudarcait a nemzetközi nukleáris tárgyalásokon. Az AP amerikai hírügynökség szerint a Róháni vezette adminisztráció az utóbbi hónapokban irányvesztettnek tűnt egy sor ügyben, kezdve a koronavírus-járvány kezelésétől a szárazság okozta gazdasági problémák és tüntetések kezeléséig.
"Amit mondtunk, nem volt ellentétes az igazsággal, de nem mondtuk el az igazság minden részletét, mert nem tartottam ezt célravezetőnek, és attól tartottam, hogy ártanék vele a nemzeti egységnek"
- jelentette ki Róháni a kormánya utolsó ülésén, amelyet közvetített az állami tévé. Példákat nem mondott arra, hogy mit hallgattak el. Mindazonáltal hozzátette, hogy kormányának tagjai mindig legjobb tudásuk szerint cselekedtek. "Ha hibáztunk, bocsánatot kérünk miatta a néptől, és esedezünk irgalmáért" - fogalmazott. Irán jelenlegi problémáinak nagy részéért az Egyesült Államokat hibáztatta, különösen Donald Trump volt elnök kormányát a Teherán-ellenes intézkedéseiért.
Róháni kormányának egyik nagy fiaskója volt, hogy napokig nem ismerte el 2020 januárjában egy ukrán utasszállító repülőgép tévedésből történt lelövését. A légi katasztrófának 176 halálos áldozata volt.
Csütörtökön iktatják be hivatalába az új elnököt, Ebrahim Raiszit, aki Róháni pártfogoltja volt a június 18-i elnökválasztáson.
Az elnökválasztáson eredetileg több mint hatszázan akartak indulni, de a jelölteket megrostáló, az állam iszlám jellegének megőrzéséért felelős, 12 tagú Őrök Tanácsa csak hét jelöltet fogadott el. Raiszi biztos befutónak számított, és Hámenei támogatását is élvezte. Az Őrök Tanácsának döntésével elégedetlen választók közül többen bojkottálták a voksolást, és a korábbi választásokhoz képest sokan, 3,7 millióan - szándékosan vagy véletlenül - érvénytelenül szavaztak. Az iráni állami televízió akkor a koronavírus-járványt és az amerikai szankciókat okolta azért, hogy a választópolgárok többsége otthon maradt.